A Pesthy István fogorvos és karikaturista által alapított Pesti Posta betiltásáig rendre kigúnyolta a nyilasokat és az üldözött zsidóság védelmére kelt.
Egy kép anatómiája: ezúttal az harmincöt évvel ezelőtti nagy havazást megörökítő képet elemzünk.
Budai Lotti legújabb könyve, a Rizsporos hétköznapok-sorozat harmadik kötete a női szexualitás évszázadokon keresztül tartó tabusításáról szól.
Szekér Nóra történész a Magyar Testvéri Közösség koncepciós peréről, a Kisgazdapárt szétveréséről és az ország szovjetizálásáról. Interjú!
Mészöly Ágnes történelmi regényében három budapesti általános iskolás saját városuk 500 évvel ezelőtti terébe csöppen, mégpedig egyenesen a királyi rezidenciájára.
Figyelmen kívül lehet-e hagyni hatályos jogszabályokat? A közelmúlt hazai történelmében több példa is akad hasonlóra. A szituációk különbözők ugyan, ám rendelkeznek közös vonásokkal.
Kövér László nemrég keményen számon kérte Szlovákián a Benes-dekrétumokat. Jól tette-e? Kollai István, a Corvinus Egyetem adjunktusa a szlovák–magyar viszonyról, a Benes-dekrétumok utóéletéről és a visegrádi együttműködésről. Interjú!
Száz éve rendezték a népszavazást, amely biztosította a városnak és környékének Magyarországhoz való visszacsatolását.
A Hosszúlépés Budapesten című könyv kiváló társként szolgálhat, mikor egyedül, a saját tempónkban szeretnénk nyomába eredni a főváros múltjának.
Egy újabb kutatás is megdönteni látszik a neves római történetíró, Plutarkhosz alapvetéssé váló leírását a Taigetoszra kitett sérülten, ilyen-olyan fogyatékkal világra jövő spártai újszülöttekről.
A kulturális kincseket látni kell, és a könyvekhez kell fordulnunk, ha szellemi utazásra vágyunk. Erre a célra tökéletesen megfelelő A Legendás ősi helyek című album.
Mi adott alapot Hruscsov 1961-es optimizmusának, hogyan fogadták az irreális terveket a csatlós országokban?
Egy kép anatómiája: ezúttal a pusztító nyilas uralom első perceiről készült képet elemezzük. Mi lett a szereplők és a helyszínek sorsa?
Megkértünk két történészt – M. Kiss Sándort és Rainer M. Jánost –, értékeljék pró és kontra Nagy Imre tevékenységét.
M. Kiss Sándor és Rainer M. János Nagy Imréről, Perczel Olivér az 1919-es román támadásról. E havi talált tárgyunk pedig a Május 1. Ruhagyár vállfája.