Ázsiai buszsofőrök érkezhetnek novembertől Budapestre

Ázsiai buszsofőrök érkezhetnek novembertől Budapestre

Pótlóbuszok a 4–6-os villamos vonalán 2021. október 6-án (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Novembertől indonéziai és fülöp-szigeteki buszsofőrök is munkába állhatnak az Arriva Bus Kft. által üzemeltetett járatokon Budapesten – írja a Népszava. A külföldi járművezetőket nem a magyar busztársaság alkalmazná, hanem az a munkaerő-kölcsönző cég, amely csoportosan toboroz és vesz fel buszsofőröket magyarországi foglalkoztatáshoz. Már folyik a munkavállalók képzése, az Arriva angolul beszélő diszpécsereket is felvesz – hangzott el a BKV múlt heti igazgatósági ülésén.

A budapesti buszok egyharmadát, mintegy 450 járművet üzemeltető Arriva Bus Kft. tavaly két fővárosi tendert is nyert, amelynek eredményeként 10+2 évig üzemeltethet közforgalmú autóbuszvonalakat Budapesten. A német államvasutak, a Deutsche Bahn érdekeltségébe tartozó Arriva Bus Kft. ezzel az egyik legjelentősebb szolgáltatójává vált a főváros közlekedésszervező cégének, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt-nek.

„A BKV igazgatósági ülésen valóban szóba került a Fülöp-szigetekről és Indonéziából hozott buszvezetők ügye” – erősítette meg a lap értesülését Nemes Gábor, a BKV igazgatóságának tagja. Mint mondta: a témával kapcsolatban több kérdés is felmerült, többek között az, hogy a sofőrök itt szereznek-e jogosítványt vagy a meglévő járművezetői engedélyüket honosítják? Az is felvetődött, hogy az ázsiai sofőrök hogyan tudnak kommunikálni a forgalomirányítókkal és az utasokkal, különösképpen az első ajtós felszállás esetén, amikor az utazási jogosultságokat is ellenőrizni kell, illetve ki kell adni a jegyet, ha valaki a sofőrtől vásárolna. Az egykori szakszervezeti vezető szerint elsősorban a hazai munkaerőpiacról kellene buszsofőröket toborozni, illetve meg kellene becsülni a meglévő munkavállalókat. Elvégre ők jelentik a hosszú távú megoldást, a külföldi munkavállalók legfeljebb 2+1 évig maradnak.

Nemes Gábor szerint korántsem biztos, hogy a harmadik országbeli munkavállalók kölcsönzése olcsóbb megoldás, hiszen a külföldi munkavállalóknak a lakhatást, az utazást és az étkezést is fizetni kell. Az égető munkaerőhiány miatt egyébként már a BKV is vizsgálja angolul beszélő munkavállalók foglalkoztatásának a lehetőségét.