Dulakodás és gázfelhő tette emlékezetessé a Karmelita Kolostor előtti hétfői tüntetést: több kordonbontó ellenzéki képviselőt rendőrök cipeltek félre, később pedig könnygázt fújtak a tüntetőkre, civilekre és képviselőkre egyaránt – a maró gázból kijutott a cikk szerzőjének is.
A legrosszabbul azonban a jelek szerint Hadházy Ákos járt, akit még a kordonbontó akció elején, a könnygázos incidens előtt tepertek földre a rendőrök. A független képviselőnek azt mondták, hogy szabálysértési eljárást indítanak ellene – hogy miért, azt állítólag nem tudta megmagyarázni az őt a földre leszorító egyenruhás. Hadházy azonban maga is feljelentést tesz az indokolatlanul brutálisnak tartott rendőri fellépés miatt: „Megszorították a torkomat, valaki a vesémbe térdelt. Csak otthon vettem észre, hogy zúzódások is vannak rajtam” – mondta a Magyar Hangnak (tegyük hozzá, Hadházyhoz valaki mentőt hívott az eset után, ám ő nem kérte, hogy megvizsgálják).
Nem ez volt az első eset, hogy a politikussal szemben erőszakot alkalmaznak az Orbán Viktor hivatalát védő rendőrök: egy korábbi dulakodás alkalmával szintén földre került Hadházy Ákos, aki ezután nyilvánosságra is hozta a szerinte őt bántalmazó rendőr fényképét. A Zsaruellátó szerint ezt a férfit később életveszélyes fenyegetések érték a Facebookon. Kérdésünkre – mit gondol arról, hogy az ő posztja miatt került célkeresztbe az érintett járőr – Hadházy azt mondta: maga is kapott már életveszélyes fenyegetéseket, és mélyen elítéli az ilyesmit, de azt fontos tudni, hogy az őt fellökő rendőr szabálytalanul intézkedett, ráadásul ezt le is tagadta a kamerák előtt. Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a hétfői demonstráció után csak egy embert kellett ellátniuk: mint közölték, egy fiatal férfi szenvedett könnyebb sérüléseket.
Kordonfüggő erőszak
– Aránytalan erőszakot alkalmazott a rendőrség a Karmelita Kolostor előtt tüntető diákokkal és politikusokkal szemben – mondta a Magyar Hangnak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértője. Hegyi szerint a fokozott rendőri készültség jogilag indokolható, hiszen a készenlétisek kormányzati épületet és védett személyeket biztosítottak, de a könnygáz bevetése mindenképpen túlzó volt, ráadásul elkerülhető is lett volna. „Ha a rendőrök a tényleges feladatukat látták volna el, akkor élőerővel, többszörös sorfallal veszik körbe Karmelita épületét, elengedve a kordonokat. Ám ők az utolsó pillanatig ragaszkodtak a tüntetőket bőszítő kordonfal védelméhez. Végső soron ez vezetett a kerítés melletti dulakodáshoz, ami már tényleg veszélyeztette a rendőrök és a tiltakozók testi épségét” – véli Hegyi Szabolcs.
A TASZ jogásza szerint a rendőrök a konfliktus kirobbanásakor már hiába is figyelmeztettek volna a könnygáz használatára. Ezt előbb kellett volna megtenniük, de elmulasztották a tömegoszlatás előtti felszólítást; ahogy azt is, hogy a könnygáz használata után a panasztételi lehetőségre figyelmeztessék azokat, akiket elért a felhő – mondja Hegyi. Az „ingerlőgáz” használatát megengedő 1994-es rendőrségi törvény alapján ugyanis a magukat sértettnek érző civilek panaszt tehetnek a rendőri fellépés ellen – még ha a bíróság által kikényszerített bocsánatkérésen kívül másra nem is igazán számíthatnak.
A rendőrség szerint szakszerű és arányos volt a könnygáz
Lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot is megkérdezte a Karmelitánál történtekkel kapcsolatban. Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen okkal és jogcímen használtak könnygázt – az esetről szóló közleményük ugyanis csak a 1994. évi rendőrségi törvényt említi – és azt is, hogy miért nem figyelmeztették előtte a tüntetőket. A BRFK válaszul egy kedd délutáni közleményt küldött el, amelyben újra az 1994-es törvényre hivatkoztak, hogy „a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, illetve a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére alkalmaztak vegyi eszközt.”
Azt állították, hogy a könnygáz használata előtt a rendőrök többször felszólították a be nem jelentett gyűlés agresszív résztvevőit, hogy lépjenek hátrébb. Hozzátették, hogy a rendőrség mindenki számára biztosítja a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz való jogot, ugyanakkor határozottan intézkedik a jogsértések elkövetőivel szemben. A konkrét eset kapcsán a parancsnoki kivizsgálás megállapította, hogy az intézkedés jogszerű, szakszerű és arányos volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság határozottan visszautasítja, hogy a rendőrség bárkit meg akarna félemlíteni – írták még.
A bosszútörvény miatt is tüntettek
A Momentum és Hadházy Ákos április 24-én negyedik alkalommal bontott kordont a Karmelita Kolostor előtt, emlékeztetve arra, hogy a Színház utca két éve tartó lezárása törvényellenes, a munkaterületnek titulált zónában pedig védőöltözet nélkül sétálgatnak a kormány tagjai és tisztviselői.
Korábban is voltak összetűzések a politikusok és a rendőrök között a helyszínen, ám a hétfői eset abban különbözött, hogy az ellenzéki képviselőkhöz csatlakoztak a státusztörvény (más néven bosszútörvény) ellen másutt tiltakozó diákok és tanárok, civilek is.
A státusztörvény egyébként a rendvédelmi dolgozókra szabott szigort alkalmazná a munkaszerződéseket aláíró tanárokkal szemben: a szabályozás alapján a dolgozókat lehallgathatják, megfigyelhetik levelezésüket, országon belül hónapokra átvezényelhetik őket más megyékbe, és fegyelmi eljárást is indíthatnak ellenük.
