Az Emmi tiltása ellenére is sok pedagógus sztrájkolt

Az Emmi tiltása ellenére is sok pedagógus sztrájkolt

Fotó: Unsplash/Feliphe Schiarolli

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Munkabeszüntetéssel indult a hét számos iskolában és óvodában: gyermekfelügyelet volt, az iskolákban azonban nem tartottak órákat reggel 8 és 10 óra között azok a tanárok, akik csatlakoztak a pedagógussztrájkhoz. Az arányuk intézményenként változó volt, és sok olyan iskola is van, ahol nem sztrájkolnak. A részt vevő tantestületek végleges számát 13 órakor sajtótájékoztatón ismertetik a szakszervezetek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma álláspontja szerint a sztrájk jogszerűtlen, mert a bíróság szakszervezeteknek igazat adó végzése csak a fellebbezési határidő lejárta után válhat jogerőssé, ez pedig nem telt le hétfő reggelig. Ez viszont a minisztériumon ist múlt: ha lemond a fellebbezés jogáról, akkor a döntés a sztrájk időpontjában már jogerős lehetett volna – egyelőre azonban nem közölte a minisztérium, hogy lemondott volna a fellebbezési jogról.

Van olyan iskola, ahol minden pedagógus sztrájkolt – a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola például ilyen – és van, ahol csak a nevelőtestület egy része. Más iskolák – például az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziuma – szolidaritását fejezte ki, de jelezték, hogy ilyen feltételek mellett nem csatlakoznak a sztrájkhoz. Sok más iskolában is a pedagógusok száz százaléka vagy nagy része csatlakozott a sztrájkhoz. A Nyugat.hu helyszíni tudósítása szerint a szombathelyi Nagy Lajos  Gimnázium tantestületének körülbelül 70 százaléka vett részt a sztrájkban, diákok nem érkeztek az iskolába, a szülők pedig nagyon megértőnek bizonyulnak. A szintén szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola egyik tanára a közösségi médiában azt közölte, hogy náluk 101 százalékos a sztrájk támogatottsága, hiszen a büfésük is velük tartott.

A lapunk által megkérdezett fővárosi iskolaigazgató neve elhallgatását kérte, de azt elmondta: nem aggódnak az esetleges szankciók miatt. – Ezeknek az embereknek nincs hova hátrálniuk, és nem érzik úgy, hogy törvénytelenséget követtek el. A szakszervezet megfelelő egyeztetéseket próbált folytatni, a minisztérium volt egyeztetésre képtelen. Olyan felvetésekkel állt elő, amik teljes mértékben vállalhatatlanok – fejtette ki.

Szerinte náluk a szülők nagyon szolidárisak a tanárok törekvéseivel. Iskolájukba hatvan-nyolcvan gyereket hoztak be hétfőn reggel a szülők a mintegy ötszázból, és összesen csak két-három tanár tartott órát, köztük ő is a sajátját, mivel igazgatóként ő munkáltató, így nem sztrájkolhat. Úgy látja: kollégái nagyon elszántak: – Gondoljon bele, hogy van olyan tanár, akinek a férje azért vett ki szabadságot, hogy otthon maradjon a gyerekkel, és a felesége bejöhessen sztrájkolni. Van olyan kolléga, akinek órája sincs, de bejött – mondja. Ők eleve úgy hirdették meg, hogy a sztrájkkal érintett órák elmaradnak, így nem kérik a szülőktől a hiányzás igazolását, ahogy azt több más iskola tette.

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában minden pedagógus csatlakozott a munkabeszüntetéshez, erről a sztrájbizottság előzetesen is tájékoztatta a szülőket. – Az intézménybe érkező tanulók felügyeletét és étkezését, a gyermekek életének, testi épségének megóvását a szakmai szabályok szerint biztosítani fogjuk – írták. Reggel nyolcra csak a gyerekek töredéke érkezett meg az iskolába az igazgató elmondása szerint. Turcsik Viktor a Magyar Hangnak azt mondta: egyáltalán nem aggódnak, hogy esetleg szankciók érnék őket a sztrájk miatt. – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy fogalmazott: következménye lesz a sztrájknak. Kell is, hogy legyen, ezért csináljuk – mondta Turcsik Viktor.

Elmondása szerint a kollégái úgy látják, a sztrájkon kívül nincs más választásuk, a szülők pedig teljesen szolidárisak. 724 tanulóból 26 érkezett be reggel 8 órára, nekik két csoportban megőrzést biztosítanak a pedagógusok, akik a sztrájkot emiatt felfüggesztették. Az igazgató elmondása szerint a pedagógusok a sztrájk ideje alatt tanáriban tartózkodtak, nagy az összetartás közöttük. – Mindenkinek tudni kell, hogy a sztrájk nehéz dolog olyan aktív embereknek, mint az én tantestületem. Akkora munkakedvük van, hogy nekik ez büntetés. Nem akarunk sztrájkolni, és nem vagyunk boldogok tőle, de nem látunk más utat arra, hogy normális állapotok alakuljanak ki az oktatásban. Ami most van, az tarthatatlan. A fiatalok nem jönnek a pályára – összegzett az igazgató.

Hétfő reggel a Magyar Orvosi Kamara elnöksége is kiállt a sztrájkoló pedagógusok mellett. Szolidaritását fejezte ki a sztrájkolókkal Budapest főpolgármestere is – A politikusfeleségek korában én pedagógusférj vagyok. A feleségem hosszú évekig tanított a közoktatásban, de pár éve egy alapítványi iskolában dolgozik, ami megadja azt a szabadságot és támogatást, amit minden magyar pedagógus megérdemelne. Vele együtt én is szolidaritásomat fejezem ki a sztrájkoló pedagógusok felé, mert amikor kiállnak magukért, akkor egyben kiállnak a gyerekeinkért, mindannyiukért! – írta  Karácsony Gergely a közösségi médiában. 

A sztrájkoló pedagógusok mellett állt ki közösségi média oldalán Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje is. – Ha a ma iskolája, a közoktatás mai viszonyai határozzák meg a jövőnket, akkor minden szülőnek, aki velem együtt arról álmodik, hogy a gyerekei többre vihetik, oka van az aggodalomra. És oka van a változás akarására is. Aki gyermekét iskolába viszi vagy engedi reggelente, akinek van tanár ismerőse, az pontosan tudja: a pedagógusok túlterhelve, megregulázva, éhbérért végzik azt a munkát, amin a jövőnk múlik. ...  Egy olyan országot akarunk, amely megbecsüli, és nem fenyegeti a tanárait, ahol minden gyereknek jár az érvényesülést biztosító, jó iskola – írta a politikus, aki kormányváltás esetére bérrendezést ígért az oktatásban.

Támogató nyilatkozatot tett közzé a Jobbik elnöke is. – Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amelyik köszönet helyett fenyegeti azokat, akik éhbérért is hajlandók tanítani a gyermekeinket. Sokszor másodállás mellett is, mert valamiből élni is kell. Szülőként, de legfőképp pedagógusként, büszke vagyok mindenkire, akit a mai napon nem lehetett megfélemlíteni – írta Jakab Péter a közösségi médiában.

Azt a hétfőn délután egy órakor kezdődő, budapesti Hősök terére meghirdetett sajtótájékoztatójukon közlik a szakszervezetek – a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – hogy hány iskolában és óvodában sztrájkoltak a pedagógusok, délután kettőkor pedig ugyaninnen autós felvonulás indul a Magyar Szakszervezeti Szövetség szervezésében a pedagógussztrájk támogatására. A szakszervezetek egyelőre annyit közöltek: több száz iskolát érint a sztrájk, köztük szakképző intézményeket is. 

A szakszervezetek álláspontja szerint van lehetősége a szülőknek arra, hogy gyermekeiket otthon tartsák, több intézmény kéri is a szülőket erre, hogy a gyermekfelügyelet gördülékenyebb lehessen. Így van ez például a budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Az iskola sztrájkbizottsága egyértelműen jelezte, hogy egyetért a sztrájkkövetelésekkel: – Az iskolában tartózkodó tanulók számára megszervezzük a felügyeletet, de tanítani nem fogunk. Ha szeretné, hogy gyermeke jó körülmények között, modern eszközökkel felszerelt iskolában, felkészült és megbecsült tanároktól tanuljon, segítsen nekünk! A sztrájkoló pedagógusok órái el fognak maradni. Csak azok az órák lesznek megtartva, ahol a tanár nem vesz részt a sztrájkban. Ha gyermekének elmarad az órája, ne kérje a felügyeletet! Hagyja, hogy csak a 10 után kezdődő órára jöjjön be! Ha most elbukunk, az iskolarendszer is velünk bukik. Ha még a figyelmeztető sztrájk sem lesz sikeres, nem várható, hogy a jövőben bármi is érdemben változzon – írták.

A sztrájkhoz csatlakozók annak ellenére vállalták a sztrájkot, hogy az iskolák fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogellenesnek tartja a sztrájkot, és szankciókat helyezett kilátásba, mint a fegyelmi eljárás – igaz, utóbbi esetében a szakszervezetek emlékeztettek, hogy már egy évtizede nem létezik ez a jogintézmény. A szakszervezetek viszont azt hangsúlyozzák, hogy a sztrájkolókat nem érheti komolyabb szankció.

Az óvodák egy része ilyen szempontból könnyebb helyzetben van, hiszen ezek az intézmények önkormányzati fenntartásúak, és önkormányzatonként eltérő lehet, hogyan viszonyul a munkáltató a sztrájkhoz. Több iskolában és óvodában egyébként január 31-én egyébként sincs nevelés, illetve tanítás a félévet záró értekezlet miatt – hogy hány ilyen intézmény lehet, arról nincs pontos adatuk a szakszervezeteknek sem. 

Ilyen óvoda a kispesti Bóbita is, ahol Kóber György dolgozik. Az óvodapedagógus 2019-ben Budafokon önkormányzati képviselő is lett civil indulóként, az ellenzéki pártok támogatásával, de továbbra is a kispesti intézmény óvodapedagógusa. Elmondása szerint már a 2016-os sztrájkban is részt vett: akkor normál munkanap volt az óvodában, ezért kérték a szülőket, ne hozzák be a gyerekeket, az ő 23 fős csoportjából akkor 22 gyerek nem jelent meg. Azoknak a gyerekeknek, akiket mégis behoztak, gyermekmegőrzést biztosítottak, az önkormányzat pedig kifizette az egy napos sztrájk miatt kiesett bért a pedagógusoknak. Mivel náluk ma egyébként sincs óvodai nevelés, ezek a kérdések nem merülnek fel, de a szülők többsége szerinte most is támogató, és a fenntartó Kispest önkormányzata is az.

– Nem tudom, ki milyen retorziótól fél, de olyan pedagógushiány van, hogy bárki fél óra alatt talál munkát Budapesten. Vidéken szerintem ennél rosszabb is lehet a helyzet. Az intézmények nem tudják elküldeni a pedagógusokat, mert nem lesz, aki dolgozzon. Sok iskolában a tantestület száz százaléka sztrájkol, ott mit csinálnak, megszüntetik az iskolát? – mondta a sztrájkkal kapcsolatos aggodalmakról Kóber György. Elmondása szerint az ő óvodájuk is keres óvodapedagógusokat, mert öt csoportjukhoz tíz pedagógusra lenne szükség, de jó ideje csak heten vannak. A hiányzó munkaerőt helyettesítéssel kell pótolni, és tapasztalatai szerint a helyzet más intézményekben is hasonló. Ő maga hét éve van a pályán, diplomásként decemberben 170 ezer forintos nettó fizetést vitt haza, amiben elmondása szerint már benne van az önkormányzat által nyújtott kiegészítő juttatás is. – Senki nem fog ennyi pénzért a pályára jönni, a megbecsülésről nem is beszélve – véli az óvodapedagógus.

A sztrájkkal kapcsolatos jogi helyzetet bonyolulttá teszi, hogy bár a Fővárosi Törvényszék a pedagógus szakszervezeteknek adott igazat az úgynevezett még elégséges szolgáltatás kérdésében, vagyis gyakorlatilag jóváhagyta a sztrájkot a tervezett formában, a döntés nem emelkedett jogerőre, hiszen az öt napos fellebbezési határidőn belül a döntés megtámadható, amit konyhanyelven úgy lehetne leírni, hogy a döntés nem biztos, hogy végleges, hiszen fellebbezés után akár más döntés is születhetne. A szakszervezetek nyilván nem fellebbeztek a nekik kedvező döntés ellen, és a minisztériumot is erre kérték. Egyelőre a minisztérium nem közölte egyértelműen, hogy megfellebbezi-e a döntést. Hozzá kell tenni, hogy amennyiben a minisztérium hétfőn reggel 8 óráig lemond a fellebbezési jogáról, jogerőssé válhat a döntés, tehát a sztrájk jogszerűsége jelen pillanatban a minisztérium döntésétől függ.

A minisztérium hangsúlyozza: jogellenes a sztrájk, hiszen a jogszerű sztrájkhoz vagy arra lenne szükség, hogy a kormány és a pedagógusok megegyezzenek a még elégséges szolgáltatásról, vagy arra, hogy erről jogerős bírósági végzés szülessen, tehát szerintük a sztrájk eleve nem lehet jogszerű – hiszen bár van bírósági végzés, az nem jogerős.  A sztrájk jogellenességét ugyanakkor csak utólag, új eljárásban állapíthatja meg a bíróság.

Az úgynevezett még elégséges szolgáltatás kérdése valójában nem arról szól, hogy lehet-e sztrájkolni, hanem arról, hogy hogyan. Ha erről nem sikerül megegyezni a munkáltatóval – jelen esetben a kormánnyal – akkor bíróság döntheti el, hogy mi az a minimális szolgáltatás, amit mindenképpen nyújtania kell a sztrájkolóknak a sztrájk alatt is. A kormány korábbi álláspontja szerint az órák 75 százalékát kellene megtartani sztrájk idején is – mivel sztrájk alatt nem jár bér, ezért fizetés nélkül – a két órás figyelmeztető sztrájk esetében pedig legalább egy tanóra megtartását és a másik pótlását írták volna elő a szakszervezetek elmondása szerint – a bíróság viszont a szakszervezetek érvelését fogadta el első fokon, vagyis hogy elegendő a gyermekfelügyeletet biztosítani sztrájk idején.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt hangsúlyozta, hogy a szülők vigyék iskolába gyermekeiket, és azon az állásponton van, hogy a távollét hiányzásnak számít. Iskolánként eltérhet, hogy mennyien sztrájkoltak, ezért a konkrét intézményekben az intézményvezetők több esetben ennek megfelelő tájékoztatást adtak, és azt közölték a szülőkkel: nem lesz sztrájk, és a gyermekek hiányzását az első két óráról a szülőknek kell igazolni. Más iskolák, mint a fenti tájékoztatóban is olvasható, azt kérték, hogy a szülők, ha lehetséges, tíz órára hozzák iskolába a gyermekeiket.

A tanárok akcióját a szülők egy része is támogatja: a Facebookon több mint 50 ezer követővel bíró Szülői Hang közösség arra kér minden tagot, hogy támogassák a sztrájkot: ha tehetik, tartsák erre a két órára otthon gyermekeiket és vállalják gyerekük néhány osztálytársának ideiglenes felvigyázását is.