A szolgálat ismeri a kíbertámadásról szóló tudósításokat és kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal – válaszolta a Népszavának Nabila Massrali, az Európai Unió külügyminisztériumának szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivője, aki arra kérte a lap munkatársát, hogy további információkért forduljon a magyar hatóságokhoz. A NATO sajtóosztálya hasonló választ adott. Nem kommentáljuk a szövetségesek elleni konkrét fenyegetéseket, ők maguk felelősek nemzeti kibervédelmükért – közölték.
A Népszava azután kereste meg a NATO-t és az EKSZ-et, hogy a Direkt36 oknyomozó portál megbízható forrásokra hivatkozva azt írta: az orosz belbiztonság (FSZB) és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) hekkerei már jó ideje feltörték a magyar külügyi hálózatot és levelezését. Ez – mint írták – azt jelenti, hogy az orosz kormányszervek beleláthattak még a bizalmas minősítésű magyar diplomáciai levelezésekbe is. A külügyminisztérium minden kérdést azzal hárított el: „Kampányhazugságokra nem reagálunk.”
– Ebben a helyzetben az ügyészségnek azonnal, hivatalból vizsgálatot kellene indítania – mondta Ihász Sándor volt fővárosi főügyész és a DK jogi szakértője. Az ügyben Vadai Ágnes (DK) képviselő már felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást a Direkt36 cikke alapján.
Bár a legfőbb ügyész válasza még nem ismert, korábban Polt gyakran érvelt azzal: az ügyészség nem újságcikkek alapján indít eljárásokat. Ihász Sándor szerint ez legfeljebb féligazság. Az ügyészség ugyanis a törvényesség legfőbb őre is, azaz ebből a státuszából fakadóan köteles lenne minden ilyen, esetleges bűncselekmény gyanúja esetén vizsgálódni. Márpedig szerinte a Direkt 36 cikke részletes, hosszú időn át készült, koherens írás, azaz minimum vizsgálatot kellene elrendelni a cikk alapján. Úgy látja, az írásban vázoltak több, igen komoly hivatali bűncselekményre utalnak: ha a külügy vezetése az ismételt jelzések ellenére sem törődött a beszivárgással, úgy az hivatali visszaélés. Ha pedig a szivárgás minősített adatot is érintett, akkor már minősített adattal való visszaélés a gyanú. Ha valaki úgy tette Oroszország számára hozzáférhetővé a külügy hálózatát, hogy tisztában volt azzal, hogy egy külső hatalomnak szolgáltatja ezzel az adatokat, úgy kémkedés és hazaárulás gyanúja is felmerül.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy összesen száznál is több orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamai kémkedés vádjával az utóbbi másfél hétben. Magyarország azonban ebben sem követte a többi EU-s ország példáját, Budapest a jelek szerint egyetlen orosz diplomatáról sem feltételezi, hogy ellensége kémtevékenységet folytatna. Különösen figyelemreméltó, mennyire kilógunk a sorból a többi visegrádi államot illetően: Lengyelország múlt héten 45, Szlovákia néhány napja 35 (előzőleg 3), Csehország egy (de tavaly áprilisban több tucat) orosz diplomatát utasított ki kémkedés vádjával.
