A magyarok pozitívan tekintenek az erős vezetőkre, ezért különleges megítélése van Recep Tayyip Erdogannak is – erről beszélt a török közszolgálati TRT World televízió műsorában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a nyugati országokban viszont automatikusan rossznak tartják őket, és úgy vélekednek, tőlük már csak egy lépés eljutni Hitlerig. Ez a felfogás a kormányfő szerint német mintán alapszik.
Mindez érdekes annak fényében, hogy a 2005 és 2021 között Németországot kancellárként vezető Angela Merkelt éppúgy lehetne erős vezetőnek nevezni, ahogy a 2010 óta holland miniszterelnök Mark Ruttét. Utóbbi politikus NATO-főtitkári jelöltségét egyébként épp a magyar kormány ellenzi hevesen. Igaz, Orbán nem fejtette ki pontosan, melyek egy erős vezető ismérvei. Érthette akár a kormányellenes tüntetésre adott erőszakos hatalmi fellépésre is, amely Törökországban kifejezetten jellemző. Amikor például 2013-ban több halott és sok ezer sérült volt hasonló demonstrációkon, az egyébként atlantista Németh Zsolt arról beszélt: a demonstrációk látványosan igazolják, hogy Törökország működő demokrácia. Orbán azt is mondta most a TRT Worldnek, hogy Európán belül már csak Magyarország és Törökország beszéli a béke nyelvét, mindenki más a háborúét. A kormányfő kifejtette, ha uniós csúcson vagy NATO-találkozón vesz részt, csak agresszív hangokat hall, háborús győzelemről és Vlagyimir Putyin bukásáról beszél mindenki. Törökország és Magyarország egyébként abban is közös, hogy NATO-tagállamként utolsóként szavazták meg Svédország csatlakozását a szövetséghez. Konkrétan Magyarország lett az utolsó, bár a kormánytagok többször is azt ígérték, hogy ilyen nem fog történni.
A magyar miniszterelnök a török közszolgálati tévén elmondta azt is, hogy Magyarországot szerinte a konzervatív értékek jellemzik, és hogy az Európai Unióban mindez kezd kimenni a divatból. Törökország viszont szerinte szintén konzervatív, és úgy látja, ott ugyancsak az „Isten, haza, család” értékek mentén élnek. Emiatt is könnyebb a török kormánnyal tárgyalnia szerinte, mint európaiakkal. Ha Európában Istenre, hazára és családra hivatkoznak, akkor viszont gyanakodva tekintenek mások. Úgy néznek rá, mintha a középkorból érkezett volna – fogalmazott.
A közös értékeket illetően érdemes felidézni azt is, hogy tavaly Erdogan emberei megvertek egy magyar tüntetőt, aki a török elnök ellen demonstrált. A magyar hatóságoknak kellett közbelépniük, hogy ne legyen tragédia a magukat aktivizáló török biztonságiak fellépéséből. Orbán a TRT-interjúban úgy fogalmazott, az európaiak jobban szeretik az intézményeket, mint az embereket. Mindez szintén sajátos a kormányellenes tüntetéseket leverő, az autoriter uralmat erőskezűségnek gondoló török rezsimmel összevetésben. A magyar kormányfő azt mondta, az előbbiek miatt is mi tiszteljük Recep Tayyip Erdogant. Az interjúban beszéltek még a migráció kérdéséről is, ami Orbán szerint egyértelműen rossz dolog, Erdogan viszont legalább kétszer megmentette a kontinenst az elmúlt nyolc évben.
Szóba került a beszélgetés során a svéd NATO-csatlakozás, illetve az Ukrajnának szánt uniós források megszavazása is. A török köztévé felvetette, egyes kritikusok szerint a magyar kormány csak a halogatásra játszott, hogy Orbán barátjának, Vlagyimir Putyinnak kedvezzen. „Szétválaszthatjuk a két kérdést? A barátomét és a svéd ügyét” – ironizált válaszában Orbán Viktor, amire a közönség nevetése volt a válasz. A kormányfő szerint a svéd ügy nagyon egyszerű: volt több vitánk is egymással. Brüsszelben gyakran vádolják a magyar vezetést azzal, hogy nem tartja tiszteletben a jogállamiságot – fogalmazott a kormányfő, aki olyanokat hozott példaként, hogy elutasítják az azonos neműek házasságát és az ellenőrizetlen migrációt. A svédek szerinte nagyon aktívak voltak ezeknek a kritikáknak a megfogalmazásában. Mindez tehát a nemzeti büszkeségről szólt, nem pedig a halogatásról mint taktikáról – tette hozzá.
„És ami Putyin barátomat illeti”, folytatta az ironizálást Orbán, bár az is lehet, hogy komolyan fogalmazott. Orbán hozzátette, nagyon gyakori, hogy Putyin kutyájának nevezik őt, „ezt a címet viselem büszkén”, de megkapja a Putyin trójai lova besorolást is. A kérdésre, hogyan reagál minderre, azt mondta, ez inkább a pszichoterápia, nem pedig a politika lapjaira tartozik. A kormányfő úgy látja, a progresszív európaiaknak nehéz megérteniük, hogy ő magyar szemüvegen át tekint a háborúra, nem pedig ukrán szemüvegen, esetleg Putyinén keresztül. Saját országa érdekeit kell képviselnie, nem másét – tette hozzá, szóba hozva a kárpátaljai magyar kisebbséget is, amely szerinte szintén szenvedi a háborút. A béke tehát a magyar életek mentését is jelenti – zárta az interjút, nem reagálva tehát arra, hogy mit szól a „Putyin trójai lova” besoroláshoz, és hogy valóban a barátjaként tekint-e rá vagy sem.
