Parlamenti vitanapot kezdeményez a Párbeszéd az akkumulátorgyárakról

Parlamenti vitanapot kezdeményez a Párbeszéd az akkumulátorgyárakról

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 25-én. Jobbra frakciótársa, Tordai Bence (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Öntsünk tiszta vizet a pohárba címmel parlamenti vitanapot kezdeményez a Párbeszéd az akkumulátorgyárak telepítéséről és a kormány akkumulátorgyártás-stratégiájáról.

Szabó Tímea, a párt frakcióvezetője a Facebookon közzétett videójában elmondta, a vitanap kiváló alkalom lehet a kormánynak, hogy színt valljon, válaszoljon a szakma és az ellenzék kérdéseire, elmondja érveit az akkumulátorgyár-építések mellett és tájékoztassa a lakosságot.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a Párbeszéd zöld pártként határozottan ellenzi az újabb akkumulátorgyárak építését, szerintük Magyarországnak a zöld átállásban nem ebbe az irányba kell mennie. Érvei között szerepelt az akkumulátorgyárak termőföld- és az ivóvízkészletszennyezése, az akkumulátorgyártás energia- és vízigénye. Jelezte, a debreceni gyárat nagyon jó minőségű termőföldre tervezik építeni, amelynek az ország élelmiszerellátását kellene biztosítania.

Ugyancsak probléma az akkumulátorgyárak ivóvízfelhasználása – mondta, példaként említve, hogy a gödi Samsung gyárban naponta 27 ezer köbméter vizet használnak fel, ami megfelel a 112 ezres lélekszámú Kecskemét napi vízfogyasztásának kánikulai időben. Ha a gödi Samsung gyár még több talajvizet használ fel, arra lehet számítani, hogy a nyári hónapokban folyamatosak lesznek az ivóvízellátási problémák Pest megyében.

Szabó Tímea beszélt a gyárak vízszennyezéséről is, kifogásolva, hogy a kormány elhallgatja ezt a problémát is. Kitért arra is, a Samsung gödi gyárának éves áramigénye egy terawattóra, a Debrecenbe tervezett gyáré tervezetten 3,3 terawattóra. Paks éves áramtermelése 16 terawattóra, vagyis csak a gödi és a debreceni akkumulátorgyár Paks termelésének egynegyedét elviszi. A tervezett gyárépítések és bővítések után pedig egyharmadával nőne Magyarország áramigénye.

Szabó Tímea szerint igaz ugyan, hogy az új akkumulátorgyárak munkahelyeket teremtenének, de nem a magyar lakosságnak, hanem az 1200 forintos órabérért dolgozó vendégmunkásoknak. – Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalommá válása sokkal több kárt okozna az országnak, mint amennyi hasznot hozna – mondta végezetül a Párbeszéd frakcióvezetője.

Mint megírtuk, 2023 egyik legforróbb témája lett az akkumulátorgyártás Magyarországon. Az elmúlt hetekben botrányban fulladtak a debreceni közmeghallgatások, ahol a helyiek elmondhatták a véleményüket a városba tervezett, gigantikus kínai akkumulátorgyárról. Erről valamint a Mikepércsről indult tüntetésről ITT és ITT írtunk.