Világszerte nő a daganatos megbetegedések és halálozások száma, Magyarország pedig kifejezetten rosszul áll Európán belül – derült ki a Magyar Tudományos Akadémián tartott tanácskozáson, amelyről az intézmény közleményben számolt be.
A világon újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma 2002 és 2020 között hetvenkettő, a rákhalálozások aránya pedig negyvenhárom százalékkal nőtt. Ez jelentősen meghaladja az ugyanekkorra jellemző, huszonnégy százalékos globális népességnövekedést – jelentette ki előadásában Kenessey István. Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központját vezető Kenessey beszélt arról is, hogy az újonnan igazolt rákos megbetegedéseken belül Magyarország a hatodik, halálozásban pedig második helyen áll Európán belül. Tüdő- és hasnyálmirigyrákban egyértelműen vezetünk, ahogy az élbolyban vagyunk vastagbélrák és fej-nyaki régió daganatai terén is.
Az adatok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alatt működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) GLOBOCAN projektjének becsléséből származnak. Az egyes adatok minősége viszont, ez is kiderült, problémás lehet. A Nemzeti Rákregiszter 2018-ban egyenként hitelesítette például a tüdőráknak jelentett eseteket, így kiderült: a 11 746-ból 9519 esetben igazolódott a tüdőrák diagnózisa, a többi pedig téves volt. Erről a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ vezetője, Vokó Zoltán beszélt. „Nem azért kell tisztában lennünk a daganatos megbetegedések pontos számával – hangsúlyozta Vokó –, hogy »hátradőlhessünk«, mert a magyarországi adatok esetleg mégsem annyira kirívóak, hanem azért, hogy kideríthessük, egy sajátosan magyar jelenséggel állunk-e szemben, vagy sem, mert csak ennek ismeretében lehet célzott kutatásokat végezni és megfelelő intézkedéseket hozni” – olvasható a beszámolóban.
A Vokóék által kidolgozott új módszertanból kiderült, a daganatos megbetedéseink száma továbbra is magas, de kisebb arányban, mint amit a GLOBOCAN mutat. A kórbonctani diagnózisok nélkül 2019-ban nagyjából 8000 új tüdőrákos beteget diagnosztizáltak, velük kiegészítve pedig 9100-at. Ezzel a kelet-közép-európai államok legkedvezőtlenebb adataival rendelkező országok köréhez tartozunk. Fontos szempont az értelmezésnél, hogy Magyarországon csaknem háromszor annyi boncolást végeznek (2019-ben az összes haláleset 35,2%-ában került sor boncolásra), mint a többi uniós országban.
Magyarországon évi több mint 83 000 új daganatos megbetegedést regisztrálnak. Az új rákos esetek éves száma rendre nő, a rosszindulatú daganatok okozta halálozás viszont stagnál. A céllakosságnak körülbelül 30-40 százaléka vesz részt jelenleg a népegészségügyi szűréseken, pedig emlőszűrés kétévente van a 45-65 év közötti nőknek, méhnyakszűrés háromévente a 25-65 év közötti nőknek, vastagbélszűrés pedig kétévente az 50-70 év közöttieknek. Az emlőszűrés és a méhnyakszűrés esetében az átszűrtség-átvizsgáltság jóval magasabb arányú (70%), mert az érintettek nagyjából 30 százaléka diagnosztikus célú vizsgálaton vesz részt az állami vagy a magánegészségügyi ellátás keretében.
A daganatos halálozás ugyanakkor 2011 és 2019 között a férfiaknál 11 százalékkal, míg a nőknél 6 százalékkal csökkent – derült ki az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató főorvosa, Polgár Csaba beszámolójából. Az egyre több megbetegedés ellenére az elmúlt két évtizedben Magyarországon stagnált a daganatos halálozás (évente 32-33 ezer fő), főként a rákellenes programnak köszönhetően.
