„Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző)”. Ezt válaszolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a DK-s Vadai Ágnesnek, aki arról kérdezte, hogy egyszerűsített honosítással eddig hányan lettek magyar állampolgárok. Az adat azért is érdekes, mert az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt és őt Áder János akkori államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötte.
Semjén Zsolt válasza alapján az utóbbi években már jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot. Ennek – írta a 24.hu – vélhetően az az oka, hogy sok csaló lebukott. A Magyar Közlönyben az egymást követő köztársasági elnökök határozatai pontosan jelzik, hogy sokáig működött az úgynevezett állampolgárság-biznisz, a kettős állampolgársággal főleg Ukrajnában, illetve Oroszországban éltek vissza. Ilyenkor az államfő visszavonja az állampolgárságot. Eddig ilyen ügyben a legszokatlanabb döntést talán Novák Katalin hozta, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely előterjesztésére visszavonta egy már Kisvárdán született 10 éves magyar kislány állampolgárságát. A döntés alapja a Munkácson született anya és gyermeke esetében is a magyar állampolgárságról szóló törvénynek az a paragrafusa volt, amely szerint visszavonható az állampolgárság attól, aki azt a jogszabályok megszegésével, valótlan adatok közlésével, adatok, tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.
A napokban derült ki, hogy olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok is kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem járt volna, ezért vizsgálat indult. Az egyszerűsített honosítás régóta gondot jelent az amerikaiaknak is, akik többször jelezték, náluk biztonsági kockázatot okoz, ha olyanok jutnak magyar útlevélhez (így beutazási engedélyhez), akik vették a papírjaikat.
