Cikkünk frissül!
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy hagyják jóvá a tagállamok a magyar nemzeti helyreállítási tervet, ugyanakkor a Magyarország által eddig megtett korrupcióellenes intézkedéseket kevésnek ítélték, ezért 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolják – jelentették be szerdán délben.
A két Magyarországgal kapcsolatos eljárás két teljesen külön folyamatként indult, amelyek végül időben is beérték egymást és tartalmukat tekintve is összefonódtak. Magyarország a koronavírus utáni kilábalást segítő uniós helyreállítási alapra tavaly áprilisban adta be a nemzeti tervét, akkor még 7,2 milliárd euróra vonatkozóan. Ahogy telt az idő, úgy csökkent a pénz: idén júniusban egy kötelező korrekciós mechanizmus miatt a lehívható összeget korrigálni kellett a GDP-növekedéssel, így változott a magyar boríték mérete 5,8 milliárd euróra. Közben – idén áprilisban – megindult a jogállamisági eljárás, amelynek célja az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Az Európai Bizottság szerint Magyarországon az uniós források felhasználása veszélyben van, elsősorban a korrupciós keretrendszer gyengesége miatt.
Magyarország egészen addig nem vette komolyan ezt az ügyet, míg a Bizottság nem közölte, hogy a hétből három kohéziós forrás kifizetései 70 százalékának felfüggesztését fogja javasolni. Ekkor kezdődött a lázas munka, amelynek során Magyarország mindent megígért, amit Brüsszelben kértek. Ezzel is csak annyit sikerült elérni, hogy szeptemberben a 17 korrupcióellenes vállalás fejében nem 70, hanem 65 százalékos forrásbefagyasztást javasoltak – ha nem teljesíti maradéktalanul Magyarország a 17 vállalását. Közben a helyreállítási alapok ügye állt – nem annak tartalma, hanem a jogállamisági kifogások miatt. Az Európai Bizottság most azt mondta ki, hogy a 17 vállalás teljesítése nem sikerült maradéktalanul, ezért azt újbóli kötelezettségként írják elő, kiegészítve 10 további feltétellel, amelyek jó része az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításával kapcsolatos.
A helyreállítási tervet jóváhagyásra javasolják a tagállamoknak, a 7,5 milliárd euró befagyasztásából azonban nem engednek. Pénzt csak akkor kap Magyarország és a zárolt összeget csak akkor oldják fel, ha minden elvárásnak maradéktalanul megfelelt a magyar kormány. „Magyarország nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket, amelyekkel a költségvetés védelmét meg tudnánk tenni” – foglalta össze értékelésüket Johannes Hahn. Didier Reynders kijelentette, hogy az igazságügy függetlenségével kapcsolatos fenntartások nem számítsanak újdonságnak, a bizottság három egymást követő jogállamisági értékelésében megállapította, hogy strukturális problémák vannak. „Komoly viták folytak technikailag és politikailag is a mérföldkövekről” – mondta a biztos.
A helyreállítási terv jóváhagyásáról és a jogállamisági eljárás lezárásáról is a tagállamok hozzák meg a végső döntést. Ennek fóruma a pénzügyminiszterek tanácsa, amelynek december 6-án van rendes ülése, érdekes módon azonban kedden Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy december 12-én tárgyalják a magyar ügyeket a pénzügyminiszterek. Ez lehetséges, mert rendkívüli ülést bármikor össze lehet hívni. Egy fontos dátum van: a jogállamisági eljárásnak december 19-ig legkésőbb a miniszterek elé kell kerülnie. Ahhoz, hogy a tagállamok mindkét magyar ügyben döntést hozzanak, minősített többségre van szükség, amely legalább 15 tagállamot jelent, akik képviselik az uniós polgárok legalább 55 százalékát. A jogállamisági eljárásban a miniszterek háromféle döntést hozhatnak: az Európai Bizottság javaslatát támogatják, elutasítják vagy módosítják. Az eddigi hírek szerint a bizottsági javaslatot a kormányok el fogják fogadni, tulajdonképpen nincs olyan ország, amely eddig kifejezetten Magyarország védelmében szólalt volna fel.
A helyreállítási alapokra vonatkozó nemzeti tervet is hasonló többséggel kell a tagállamoknak támogatniuk. Itt meg kell jegyezni, hogy ha a magyar kormánynak mégis sikerülne egy blokkoló kisebbséget maga mögé állítani, akkor még rosszabb helyzetbe kerülne, mert döntés híján és idén megkötött szerződés nélkül az 5,8 milliárd euró 70 százaléka végképp elveszne.
Vagyis a magyar kormánynak nincs túl nagy mozgástere ezekben a kérdésekben. És bár mindkét esetben kifejezetten elmarasztalónak lehet tekinteni a fejleményeket, a kormánynak bele kell törődnie a 7,5 milliárd euró befagyasztásába és az újabb, az eddigieknél sokkal komolyabb és nehezebb házi feladat kiosztásába.
A kormány részéről Navracsics Tibor 14.30-től rendkívüli kormányinfón reagált a bejelentésre, amiről itt számoltunk be. Ebben a cikkünkben elemzőket kérdeztük a felfüggesztésről, ebben pedig az ellenzéki pártok reakcióit gyűjtöttük össze.
