Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között egyezség született arról, hogy London visszavonja a brit belső piac szabályozási jogköreit érintő, ellentmondásosnak tartott törvényjavaslatának legvitatottabb pontjait – jelentette be Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja Brüsszelben, az EU-tagországok uniós ügyekért felelős minisztereinek keddi videókonferenciáját követően.
Sefcovic tájékoztatása szerint a két fél közötti kereskedelmi megállapodás létrejöttének érdekében folytatott tárgyalások haladásáért felelős vegyesbizottság brüsszeli ülésén elvi megállapodás jött létre, amely az Egyesült Királyság uniós kilépését szabályozó brexitmegállapodás, különös tekintettel az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtására összpontosít. A vegyesbizottság uniós és brit vezetőjének erről kiadott közös nyilatkozata szerint a megállapodás egyebek mellett az élelmiszerek és a gyógyszerek határokon történő átszállításakor végzett ellenőrzésre, valamint az exportnyilatkozatok kölcsönös elfogadására vonatkozik. Hozzátették: tisztázni kell az állami támogatásoknak a jegyzőkönyv értelmében történő alkalmazását is.
„Tekintettel ezekre a kölcsönösen elfogadott megoldásokra, az Egyesült Királyság visszavonja a brit belső piaci törvényjavaslatának vonatkozó pontjait, és nem vezet be hasonló rendelkezéseket az adótörvényébe” – fogalmazott a Maros Sefcovic, brit részről pedig Michael Gove, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda vezetője jegyezte közös nyilatkozat. Az unió korábban élesen bírálta a szeptember elején bemutatott brit törvénytervezet, véleménye szerint ugyanis annak elfogadása súlyosan sértené a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás azon fejezeteiben foglaltakat, amelyek célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország között hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. A tervezetet érintően az Európai Bizottság október elején kötelezettségszegési eljárást is indított az Egyesült Királysággal szemben.
Michael Roth, az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország uniós ügyekért felelős államminisztere – aki az európai ügyek tanácsának sajtótájékoztatójára Berlinből jelentkezett be – közölte: ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és fenntartható kereskedelmi megállapodás szülessen, elsősorban a brit kormány politikai akaratára van szükség. Szavai szerint az Egyesült Királysággal tervezett jövőbeni kapcsolatok a bizalomra épülnek, és „jelen pillanatban éppen ez a bizalom forog kockán”.
Az államminiszter felszólította a brit kormányt, hogy tartsa magát keddi ígéretéhez, és vonja vissza a törvényjavaslat legvitatottabb pontjait. Megerősítette, hogy az uniós tagállamok támogatják Michel Barnier uniós főtárgyaló mandátumát. Roth arról az álláspontjáról is beszélt, hogy felelőtlenség lenne tovább késleltetni a koronavírus-járvány okozta gazdasági újjáépítést segítő helyreállítási alapból származó források elosztását, ami – szavai szerint – számos EU-tagállam számára alapvető segítséget jelent. Hangsúlyozta: a német soros elnökség mandátuma utolsó pillanatáig azon fog dolgozni, hogy egy, az összes tagállam számára elfogadható megállapodás jöjjön létre az alap tekintetében.
„Ez a hét meghatározó lesz a helyreállítási csomaggal és a hosszú távú uniós költségvetéssel kapcsolatban. Mi mindent elkövetünk, hogy megoldást találjunk” – tette hozzá. A klímaváltozás elleni küzdelemmel összefüggésben a német miniszter azt hangoztatta: az unió részéről világossá kell tenni, hogy az európai társadalomnak és gazdaságnak meg kell változnia ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanács támogatni fogja az Európai Bizottság javaslatát, amely 2030-ig kívánja elérni a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentését.
Roth az uniós bővítéssel kapcsolatban csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Albánia és Észak-Macedónia jövőbeli csatlakozását illetően még mindig nincs elfogadott tárgyalási mandátum. A késlekedést hátrányosnak nevezte az uniós szomszédsági politikára nézve, és reményét fejezte ki, hogy a jövő év első felében áttörést sikerül elérni e téren. (MTI)
