A kormány elkötelezett a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában, Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kifejtette: a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. Hozzátette, az Európai Unióban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében rendkívül alacsony termelési költséggel működő ukrán mezőgazdaság a teljes körű vámmentesség és szabad kereskedelemi lehetőségek birtokában az európai piacra a gabona és olajosmagvak mellett olyan nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is kezdett exportálni, ami ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit.
Nagy István hangsúlyozta, a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására. A közlemény szerint az agrárium szereplői elvárják az európai mezőgazdaság tisztességes piaci viszonyainak biztosítását az Európai Uniótól. A magyar kormány mindig a magyar gazdák mellett áll és megvédi a magyar mezőgazdaságot – emelte ki a közlemény szerint a tárcavezető.
A tárca közleménye arra nem tért ki, de Szlovákia is megtiltotta pénteken az ukrán gabona feldolgozását, tiltott növényvédőszer-tartalom miatt. A Magyar Hang már év elején arról írt, hogy több tízezer magyar gazda áll a teljes kétségbeesés határán, mert megállíthatatlanul árad hazánkba a részben kétes minőségű, ám az itthoni árakat harmadával lenyomó ukrán búza és kukorica. A fideszes érzelmű gazdálkodók is lázongtak, és ezúttal nem vették be a szokásos kormányzati narratívát, hogy mindenért Brüsszel a felelős.
Mint akkor megírtuk, Brüsszel szerepéből annyi igaz, hogy 2022 nyarától korlátozás nélkül engedi az unióba a háborúban álló Ukrajnából érkező gabonát. Sőt, úgynevezett szolidaritási folyosókat nyitott, hogy a kikötők orosz blokádja miatt beragadt készletek eljussanak hagyományos afrikai, közel-keleti piacaikra, ahol a beragadt gabona miatt már élelmiszerválság fenyegetett. A magyar kormánynak akkor még nem volt kifogása a brüsszeli könnyítések ellen, sőt erre hivatkozva kezdték el Fényeslitke, illetve a záhonyi és eperjeskei térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztését.
– Elindult felénk egyre nagyobb mennyiségben az ukrán gabona, napraforgó és repce, amit úgy kommunikáltak, hogy az eredeti rendeltetési helyére megy, a harmadik világ szegényebb országaiba. Csak hát nem ez történt – mondta lapunknak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese. A hazánkba érkezett olcsó áru döntő többségét a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve kis részben malmok vásárolták meg. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója tudomása szerint például a tavalyi második félévben beáramlott ukrán búza egy részét a visontai keményítőgyár (a Mészáros Lőrinchez köthető Viresol) dolgozza fel. Márh András szerint dönthetett volna úgy az Orbán-kormány, hogy hatékony intézkedésekkel elősegíti az áru továbbvitelét a harmadik országokba, ami az eredeti cél volt. Odafigyelhetett volna a minőségre is, Ukrajnában ugyanis számos, az unióban már rég betiltott növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, és engedik a génmódosított növények termesztését is.
