Nagyot emelt a jegybank – 2008 óta nem volt ilyen magas az alapkamat

Nagyot emelt a jegybank – 2008 óta nem volt ilyen magas az alapkamat

Az MNB épülete (Fotó: Wikipédia/Yelkrokoyade)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tizenhárom éve, 2008. november 25. óta nem volt olyan magas a jegybanki alapkamat, mint a keddi, 100 bázispontos emelést követően, amikor az alapráta értékének 9,75 százalékról 10,75 százalékre emeléséről döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Az elemzők többsége 50 bázispontos emelést várt, bár akadtak, akik a száz bázispontos emelkedésre számítottak. A múlt héten ugyan nyugalmasabb időszakot élt a forint, egészen 400 forint alá erősödött, az inflációs kilátások azonban továbbra is sötétek, így nyilvánvaló volt, hogy nem állhat le az emeléssel a jegybank. A mostani bejelentést követően csütörtökön nagy valószínűséggel ugyanennyivel emelkedik majd a kereskedelmi banki hitelek szintjét meghatározó egyhetes betéti kamat mértéke is.

A forint árfolyama alig változott a jegybank piaci várakozásokkal nagyjából egybeeső keddi kamatemelését követően. A kamatdöntés előtt 401 forint körül ingadozott az euró, 396 forint körül a dollár és 410 forint körül a svájci frank jegyzése. 

Elhibázottnak tartja a mostani nagyarányú kamatemelést Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint ugyanis az inflációs nyomás részben a túlkeresletnek köszönhető, részben pedig a kínálati oldalon az oligopolisztikus berendezkedés miatt a nagyvállalatok által magasan tartott árak oldaláról érkezik. A közgazdász szerint az utóbbival sem a magyar kormány, sem a jegybank nem tud mit tenni, mert ahhoz nincs eszköz a kezében. 

A keresleti oldalon viszont már lépett a kormány, amikor a katatörvény módosításával, illetve a rezsicsökkentés részleges kivezetésével jelentősen visszavágta a keresletet, hiszen amíg ki nem derül, mekkora jövedelemelvonást jelent a lakosság számára a két intézkedés, biztosan visszafogott lesz a kereslet, és így jelentősen csökken a keresletoldali inflációs nyomás. 

Így a mostani drasztikus kamatemelés a közgazdász szerint már túlságosan is behúzza a féket, aminek eredményeként arra számít, hogy a második félévben akár 2,5 százalékkal is alacsonyabb lehet a magyar gazdaság növekedése a tervezettnél, vagyis nem sokkal haladja meg a nulla százalékot.