Megosztott a német társadalom abban a kérdésben, hogy a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) helyi szinten nyitnia kell-e az AfD (Alternative für Deutschland, Alternatíva Németországnak) felé. A többségnek azonban nincs kifogása ellene. Ez derül ki a német Spiegel által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyről pénteken számolt be a tekintélyes hírmagazin. A felmérés előzménye Friedrich Merz, a CDU elnökének múlt vasárnapi, nagy visszhangot kiváltó televíziós interjúja.
A téma az AfD népszerűsége – a második legnépszerűbb pártnak mérik – és Friedrich Merz, a konzervatív-liberális CDU előző hétvégi interjúja miatt vált különösen érdekessé Németországban. Merz ugyanis a ZDF-nek adott vasárnapi interjújában nem utasította el egyértelműen a német alkotmányvédelmi hivatal által szélsőséges szervezetként kezelt AfD-vel való együttműködést helyi szinteken. Az önkormányzati választást nyert AfD-re vonatkozó kérdésre arról beszélt: demokratikusan választott tisztségviselőkkel pragmatikusan kell viselkedni. Szavai szerint meg kell találni az utakat, hogyan lehet a városokat, járásokat együtt formálni.
Mivel ez a korábbi karakteres elzárkózástól merőben elütő megfogalmazás volt, komoly visszhangot keltett az országban és a párton belül egyaránt. Olyannyira, hogy a CDU politikusai sorra adtak hangot ellenkezésüknek. A Spiegelnek nyilatkozó régi párttagok nem emlékeztek arra, hogy ilyen rövid idő alatt annyian – köztük pártprominensek is – szólaltak volna meg a pártvezetéssel szemben. Emiatt Merz másnap igyekezett elvenni az élét vasárnapi nyilatkozatának, a Zeit szerint relativizálni igyekezett azt. Ekkor már arról (is) szólt: a párt korábbi állásfoglalása érvényben van, amely kizárja önkormányzati szinten is az együttműködést az AfD-vel. Erről egyébként egy 2018-as úgynevezett összeegyeztethetetlenségi döntés rendelkezik, amely szerint a CDU elutasítja a koalíciót és az együttműködés más hasonló formáit mind a Balpárttal (Linke), mind az AfD-vel. Ugyanakkor ez a határozat nem tesz különbséget a politika szövetségi – tehát országos –, a tartományi vagy a helyi szintek között.
Ebből az aspektusból érdekes a Spiegel pénteken publikált felmérése, amely szerint a lakosság jelentős hányada – közel a fele – nem ellenzi, ha a Merkel-éra után ellenzékbe szorult CDU nyit az AfD felé. 42 százalék egyetért a nyitással, 51 százalék nem (7 százalék nem tudta eldönteni).
Ugyanakkor a Zöldek, a szociáldemokrata (SPD) és a Balpárt szavazói alig-alig támogatják a nyitást, az uniópártok (CDU/CSU) és a liberálisok (FDP) híveinek fele viszont egyetértene ezzel. Az AfD támogatói viszont szinte teljes egészében üdvözölnék, ha a CDU hajlana a párttal való helyi együttműködésre. A kutatásból nem derül ki az sem, hogy a válaszolók mit értenek az AfD felé nyitó CDU alatt.
Tino Chrupalla, az AfD társelnöke a Twitteren az eddigi kirekesztő stratégiától való elmozdulásként értékelte Merz televíziós nyilatkozatát. Szavai szerint az első téglák kiestek az AfD köré felhúzott tűzfalból. Továbbá szerinte a nyitottság nyertesei a választók lennének. A közvéleménykutatásokban második legnépszerűbbnek mért AfD egyébként ezen a hétvégén tartja pártnapjait Magdeburgban. Merz hétfői, a felháborodást kiváltó mondatait tompítani szándékozó nyilatkozatában – amellett, hogy visszautalt az AfD-vel való együttműködést kizáró párthatározatra – azt is mondta, hogy valamennyi pártnak dolgoznia kell azon, hogy az AfD kisebb legyen.
