Leszállt az első gép a vadonatúj brassói repülőtéren

Leszállt az első gép a vadonatúj brassói repülőtéren

Az első repülőgép érkezése szombaton (Fotó: Brassó Megyei tanács)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

1974 óta nem adtak át új repülőteret Romániában, de most egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy ez megtörténjen – ráadásul a zöldmezős beruházásként épült brassói légikikötő a magyar többségű Kovászna és Hargita megyék lakóinak is könnyen elérhető lesz. Az új reptér forgalmát virtuális irányítótoronnyal biztosítják a szakemberek Aradról, nagy felbontású térfigyelő kamerák, szenzorok, korszerű telekommunikációs és navigációs rendszerek segítségével.

A Brassó városától alig 12 kilométerre épülő komplexumnak hosszú és hányatott története van: elsőnek a kifutópálya készült el 2004-ben, de a terminálépület és az egyéb, légiforgalmat kiszolgáló egységek megépítése 18 évbe került. Végül összeállt három megye (a házigazda Brassó mellett Kovászna és Hargita) és összeadták a forrásokat. Talán ennek is köszönhető, hogy Adrian-Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke egy sajtóeseményen arról beszélt: a terminálban elhelyezett feliratok négy nyelven lesznek kitéve (a légiközlekedésben kötelező angol mellett románul, magyarul és németül), így jelenítve meg Brassó megye multikulturális-történelmi jellegét és az környéken élő főbb etnikai csoportok nyelveit. A légikikötő tulajdonosa egyébként a Brassó Megyei Tanács.

A hivatalos nevén Brașov-Ghimbav nemzetközi repülőtér 70 millió euróba került, kifutópályája 2820 méter hosszú és 45 méter széles. A kétszintes utasterminálja összesen 12 400 négyzetméter, ami a számítások szerint évi egymillió utas kiszolgálására elegendő. Az épületet úgy tervezték, hogy néhány év múlva, amikor meghaladják ezt a számot, könnyen ki lehessen bővíteni. Az utasforgalmi terminál méretei alapján ez lesz az ország harmadik legnagyobb légikikötője a bukaresti Henri Coandă és a kolozsvári után.

 

Az átadást ugyan már idén novemberre tervezték, de késtek a navigációs berendezések, ezért jövő nyárra kellett halasztani az indulást. Most a kalibrációs repülések zajlanak – az első landolást már keddre tervezték, de a rossz időjárás miatt szombatra kellett halasztani a premiert. Szombat délelőtt aztán sikeresen leszállt az első gép, egy Beechcraft Super King Air-350 típusú, YR-CAA lajstromjelű repülő, amely a Román Polgári Repülési Hatóság tulajdonában van.

A géppel a légi navigációs berendezéseket, a kommunikációs és felügyeleti rendszereket tesztelik, összesen 30 repülési órán át, és a sikeres tesztek után indulhat a légikikötő adminisztrációs engedélyeztetési eljárása.

A megyei önkormányzat illetékesei arra számítanak, hogy az kezdeti időszakban évente 300 ezer utas fogja igénybe venni az új repülőteret. Több légitársasággal is tárgyalnak, de egyelőre üzleti titok, hogy mely cégek érdeklődnek az új célpont iránt. A Magyar Hang információi szerint a WizzAirt is élénken érdekli a lehetőség, hiszen Románia az egyik legfontosabb piaca. A magyar gyökerű diszkont légitársaságnak jelenleg a bukaresti a legnagyobb bázisa egész Európában, de állomásoztat gépeket Craiován, Jászvásáron, Kolozsváron, Nagyszebenben, Suceaván és Temesváron is. Emellett más bázisokról kiszolgál járatokat Bákóba, Konstancára, Marosvásárhelyre és Szatmárnémetibe.

Lapunk úgy tudja, hogy a diszkont légitársaság gondolkodik Budapest–Brassó járatindításon is. Az új légikikötőből az első kereskedelmi járat várhatóan 2023 júniusában szállhat fel.