Egyáltalán nem tekinthető sikernek Orbán brüsszeli szereplése a közösség számára legfontosabb kérdésben, Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megindításának ügyében, hiszen vesszőfutást követően volt kénytelen elhagyni a tárgyalótermet. Szó se róla, jól tette, hogy látványosan kivonult, hiszen – ha lehet – előtte még jobban maga ellen fordította az uniós államok vezetőit. A folyosón elhangzott beszélgetésekből az is kiderült, hogy jó néhány állam vezetője már a szavazati jog megvonásáról beszélt, illetve felvetődött, van-e így értelme Magyarország uniós tagságának – értékelte a Magyar Hangnak a csütörtökön Brüsszelben történteket Szent-Iványi István. Az egykori szabad demokrata országgyűlési képviselő szerint az utolsó pillanatban való megfutamodás nagyon nem vette ki jól magát. Ha hetekkel ezelőtt elmondta volna, hogy nagyon súlyos fenntartásai vannak, és megpróbálta volna meggyőzni a kormányfőket az igazáról, de nem akadályozta volna a folyamatot, akkor egészen más lett volna a kép, és nem jelentett volna vereséget számára.
– De ő az utolsó pillanatig fenekedett, hogy megakadályozza a csatlakozási tárgyalások megindítását, még a magyar parlamenttel is megszavaztatott egy ezzel kapcsolatos határozatot, aztán végül szégyenszemre megfutamodott. A másik kérdés, az Ukrajna számára juttatandó további jelentős anyagi támogatás ügye – amelyet vétójával megakadályozott Orbán – más kérdés, mert erre létezik egyéb megoldás is, nem úgy, mint a csatlakozási tárgyalások esetében. Igaz, ha a 26 tagállam veszi fel a hitelt, amelyből finanszíroznák a támogatást, akkor annak feltételei sokkal kedvezőtlenebbek, mintha az unió lenne az adós. – Úgy gondolom, azért mentek bele ebbe a megoldásba az uniós vezetők, mert nem akarták, hogy totális vereséget szenvedjen a magyar kormányfő, azaz lehetővé tették, hogy arcvesztés nélkül zárja a napot – mondta az egykori ljubljanai nagykövet.
Szent-Iványi István hozzátette, egyáltalán nem látja sikernek, hogy a kormányfő megakadályozta Ukrajna pénzügyi támogatását, hiszen szomszédos országról van szó, ahol magyarok is élnek. Annál is inkább érthetetlen ez a magatartás, mert az ottani magyarok is kérték a pénzügyi támogatás megszavazását. – Persze most már elindult a magyarázkodás, hogy ez nem az ottani magyarok önálló véleménye, hanem kényszer hatására nyilatkoztak így. Pedig erről szó sincs, hiszen Ukrajnának minden fillérre szüksége van a háború extra kiadásai miatt. Vagyis magyar érdeket nem látok a tiltakozás mögött, orosz érdeket viszont annál inkább. Oroszország majd egy évtizede akadályozza Ukrajna közeledését az unióhoz. A folyamat 2014-ben indult, amikor Ukrajna szeretett volna társulási megállapodást kötni a közösséggel, amit az oroszok megakadályoztak. Ezt követte a Majdan forradalom, majd következett a Krím elcsatolása, utána pedig a háború – tette hozzá.
Az egykori képviselő szerint azért is fontos lenne a bajban lévő ország pénzügyi támogatása, mert pillanatnyilag az újabb amerikai segély is kétséges, így az uniós támogatás elmaradásával nagyon komoly nehézségekkel kell megküzdenie a kivéreztetett országnak, akár térdre is kényszerülhet. Ez pedig semmiképpen nem lehet magyar érdek, hiszen kinek hiányzik a közvetlen orosz szomszédság. Ez még csak nem is az oroszok, hanem egyértelműen Vlagyimir Putyin érdeke.
Kérdésünkre Szent-Iványi István elmondta, hivatalosan tagadják ugyan, de ő összefüggést lát a 10,2 milliárd eurós uniós támogatás felszabadítása, és Orbán Viktornak a tagjelölti tárgyalások ügyében fújt visszavonulója között. – Az összefüggés tagadása érhető, hiszen az uniós tisztségviselők nem mondhatják, hogy „igen, működik a zsarolás.” Vannak persze olyanok is, például Guy Verhofstadt liberális belga uniós képviselő, aki kijelentette, „sajnos a zsarolásnak engedett a Bizottság.” Annál is inkább igaznak látszik ez az állítás, mert Vera Jourová és Johannes Hahn biztosok még hetekkel ezelőtt is azt mondták, hogy a magyarokkal kapcsolatosan felvetődött hiányosságokat nem lehet részekre bontani, csak akkor lehet felszabadítani a támogatásokat, ha minden feltétel teljesült. Sőt, az is elhangzott, hogy Magyarország csak a jövő évi európai uniós választásokat követően férhet hozzá a pénzekhez.
A miniszterelnök mostani brüsszeli szereplése kapcsán Ujhelyi István európai parlamenti képviselő videóban érvelt amellett, hogy Orbán Viktor ellenkezése teljesen felesleges volt, illetve hogy kommunikációjával félrevezeti a magyar választókat. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagjelölti tárgyalások elindításától nagyon messze van a tényleges tagság. Ahhoz ugyanis számos jogállami, gazdasági és egyéb feltételt kell teljesíteni. Kiemelte, nincs határidő, bármilyen hosszú ideig folyhatnak a tárgyalások, egészen addig, amíg minden feltételt nem teljesít a tagjelölt. És a csatlakozási szerződés megkötését még minden egyes tagállamnak ratifikálni kell, csak azt követően lép életbe. Példaként hozta fel, hogy hazánk esetében a belépési kérelem beadása és a tagság elnyerése között tíz év telt el, Bulgária esetében 11, Ciprusnál 13 évbe telt ugyanez. Törökország pedig 2005 óta vár a bebocsátásra, de miután nem teljesíti a feltételeket, még nem nyerte el a tagságot. Végül arról is beszélt, hogy Magyarországot ma nem vennék fel a közösségbe, mert nem teljesíti maradéktalanul a feltételeket.
