HIRDETÉS
Kezdőlap Tudomány Harari: A nac...

Harari: A nacionalizmus nem törzsi gondolkodás és van jó oldala is

HIRDETÉS

Egy állásra két ember jelentkezik, egy vadidegen, aki tökéletesen megfelel a pozícióra, illetve egy rokon, aki nem igazán alkalmas a feladatra. Kit választ az ember? A helyzet az, hogy több tízezer év evolúció dübörög bennünk, és az agyunk azért kiált, hogy azt az embert vegyük fel, aki közel áll hozzánk. A jó nacionalista azonban nem ez alapján kell, hogy döntsön, hanem azt kell kíméletlenül néznie, mi a legjobb a nemzetének. Ezért bármennyire is szeretné, egy ilyen helyzetben nem a rokonát kell felvennie az állásra, hanem azt a személyt, akivel a nemzete a lehető legjobban jár.

HIRDETÉS

Ez a példa kifejezetten jól illusztrálja, miért is lett annyira kapós sztártörténész Juval Noah Harari, akinek munkásságát Barack Obamától a Microsoft-alapító Bill Gates-ig, és állítólag a magyar miniszterelnökig, sokat tartják nagyra; s az elmúlt években, olyan köteteinek köszönhetően, mint a Sapiens – Az emberiség rövid története, a Homo Deus – A holnap rövid története, vagy a 21 lecke a 21. századra, lett annyira elfoglalt, hogy lassan nem tud eleget tenni a különféle meghívásoknak. A minap a Facebook-alapító Mark Zuckerberggel diskurált, majd az osztrák kormányfővel, Sebastian Kurzcal szerepelt közös panelben egy bécsi beszélgetésen.

A 43 éves Harari szerda kora este a CEU vendége volt, és a Nacionalizmus napfényes oldala címmel tartott előadást. A rendezvényt az egyetem legnagyobb előadójában tartották, s a szabad helyek pár óra alatt beteltek, majd négyszáz ember várt a Jeruzsálemi Héber Egyetem oktatójára, szemmel láthatóan sok volt a lelkes rajongó.

De mit tudhat Harari? Aki ugyanis picit komolyabban alámerül például a nacionalizmus témájának, (történészként, hallgatóként vagy műkedvelőként) követi és ismeri a szakirodalmat – mondjuk, volt szerencséje Niederhauser Emil Nemzet és kisebbség című könyvéhez – sok újat nem fog találni Harari mondandójában. Mégis, megállapításai azok számára is izgalmasak, akik amúgy benne vannak a témában.

Harrari nem klasszikus történész, hanem egy társadalomtudósba oltott jövőkutató, aki a múlt tapasztalatait figyelembe véve, feldolgozva annak lehetőségeit nézi, hogy vajon ezek alapján mi várhat az emberiségre. Amolyan digitális korba oltott Samuel Huntington, aki ráérzett arra, hogyan lehet olyan témákról, mint a nacionalizmus, klímaváltozás, mesterséges intelligencia, vagy a biotechnológia, közérthetően, mindenki számára élvezhetően beszélni. Igazi influenszer, aki ha Steve Jobs-i magaslatokba nem is fog elérni, de egyértelműen érződik, tudja, hogyan kell jól előadni, s hogyan kell szinten tartani a közönség érdeklődését. Általános, hétköznapi példákkal mutat rá kegyetlen igazságokra, mint hogy falak építésével nem lehet kivonnia magát senkinek a globális éghajlatváltozás hatásai alól, merthogy azok nem ismernek határokat.

HIRDETÉS
Telt ház Juval Noah Harari CEU-s előadásán. Influenszerségből jeles (Fotó: CEU/Végel Dániel)
Telt ház Juval Noah Harari CEU-s előadásán. Influenszerségből jeles (Fotó: CEU/Végel Dániel)

Harari ráadásul úgy tud kritikát felvetni, hogy nem nevez meg konkrét szereplőket, mégis érthető, milyen folyamatokra utalhat. A budapesti előadásán is így volt, ahol olykor az homo erectusig is elkalandozva, sok vargabetűvel, de a nacionalizmus, illetve a globalizmus definícióit, egymásra hatásait járta körbe, kifejezetten ötletes példákkal.

• A nacionalizmus nem része az emberi evolúciónak, a biológiának, még a törzsi gondolkodás is egy nagyon újszerű jelenség az emberiség történetében; a modern nacionalizmust közben nem szabad a régi nemzetállamokkal összehasonlítani, nemzetek nem törzsek, a nacionalizmus nem törzsi gondolkodás.

• Annak ellenére hogy a nacionalizmushoz sok negatív dolgot kötnek, nem szabad minden formáját elítélni, hiszen van jó oldala is.

• Nemzetek nélkül törzsi káoszba süllyednénk, és képtelenség lenne az egészségügyet, biztonságot, vagy más rendszert hatékonyan fenntartani.

• Az intimnek számító törzsi berendezkedéshez képest, ahol tulajdonképpen mindenki ismer mindenkit, a nemzetek nagyszámú – egymáshoz hasonló, azonos nyelvet beszélő, azonos kulturális hátterű, ám mégis – idegen együttélését teszik lehetővé. A nacionalizmus alapvetése így az, hogy a közös alapok mentén az egyén a számára idegenekkel is törődjön, közösséget vállaljon.

A nemzetállam Nyugat-Európában és nálunk | Magyar Hang

Joó Tibor nem egy megszokott művet írt a nacionalizmusról. A mai irtóztató leegyszerűsítések korában bőven ad átgondolnivalót számunkra.

• A nacionalizmus nem arról szól, hogy utáljuk a külföldieket, ennél van egy sokkal fontosabb és összetettebb feladata, méghozzá az: a nemzet érdekét mindennél előbbre kell helyezni, azaz bizonyos esetekben egy idegent kell támogatni a saját családtagokkal, ismerősökkel szemben. Így például egy hivatalnoktól elvárható, hogy a nemzet érdekeit tartsa szem előtt, és ne adjon állást valakinek csak azért, mert a barátja vagy a családtagja. Ha a rokon kapja az állást, az korrupció. A korrupció tehát ellene megy a nacionalizmusnak. Aki a rokonát választja, ilyenkor a saját nemzete ellen dolgozik.

HIRDETÉS

• A nacionalizmus nem a gyűlöletről, nem a külvilág felé szól, hanem befelé tekintve arról, hogy szeretjük a saját nemzettársainkat. A nacionalista egyedinek tekinti saját országát, szemben a fasisztákkal, akik meg felsőbbrendűnek.

• Nagyon szegényes az élete annak, aki csak és kizárólag olyan dolgokat akar használni és fogyasztani, amely bizonyíthatóan a saját nemzetének találmánya. Vegyük például a magyar konyhát, a paprika nem magyar találmány; Árpád vezér, Szent István vagy Hunyadi Mátyás soha nem ízesíthette ételeit vele, hiszen az Mexikóból ered, Európába a spanyolok hozzák be valamikor a 16. században, és mindössze pár száz éve használja a magyar gasztronómia. És akkor mondjuk azt, hogy aki igaz jó magyar, ne egyen paprikát, mert az bizony az egy veszélyes idegen behatás?

• A globalizmus nem üti ki a nacionalizmust, a két dolog megfér egymás mellett, sőt, előbbi az utóbbiból ered abban a tekintetben, hogy a globalizmus a nemzetek együttműködését, egymás mellett élését és egy olyan kapcsolatrendszert jelent, amiben a felismert problémákkal szemben közösen lép fel az emberiség. A globalizmus tehát nem akarja elsöpörni a nemzetállami koncepciót. A globalizmus nem világkormányról szól, hanem kooperációról, így értelmetlen az a kérdés is, hogy valaki nacionalista vagy globalista.

• Aki szereti a focit annak nincs ellenére a globalizmus. Mert miről is van szó, a nemzetek elfogadják, hogy van egy közös játékszabály, ami alapján ezt nemzetektől függetlenül mindenki ugyanúgy játssza, s teszik mindezt egy nemzet területén. Ahogy globalizmusnak tekinthető az is, hogy mindenki elfogadja, nem illik doppingolni, mert akkor a meccseket nem sportolók, hanem kémikus játszanák egymás ellen.

Új migrációs hullám közeleg? | Magyar Hang

Egyre elkeseredettebben próbálják útját állni a munkaerő további elvándorlásának régiónkban.

• Az Európát érintő migráció esetében mindkét félnek, azaz az ellenzőknek és a támogatóknak is vannak jogos, helyénvaló nézeteik. Így az támogatók helytelenül tartják elvtelen rasszistáknak az ellenzőket, míg utóbbiak hazaárulónak az előbbieket. Ez nem a jó és a rossz harca, hanem két teljesen jogos nézet, és attól működik egy demokrácia, hogy mindkettő megfér benne. Ezért riasztó, ha egyes vezetők a migrációval riogatnak, mert ezzel gyakorlatilag a demokratikus alapelveket nézik le.

• A brexitet és a migrációt túléli Európa, az emberiségnek három sokkal komolyabb kihívással kell megküzdenie: a nukleáris háborúval, a klímaváltozással és a technológiai szétszakadással. Ezek veszélyeztetik az emberi faj túlélését.

• A mesterséges intelligenciák, ha nem vesszük komolyan, teljes országokat tehetnek tönkre, teljes mértékben átalakítva a munkaerőpiaci folyamatokat milliós népességmozgásokat előidézve.

HIRDETÉS

Repülő Terminátorok | Magyar Hang

Titokban fejlesztik az emberi beavatkozás nélkül gyilkolni képes drónokat. A téma szakértőit kérdeztük, hogy látják az automata rendszerek jövőjét.

• Nonszensz az az érvelés, hogy a globalisták ellenőrizetlen migránsok tömegeivel akarják elárasztani Európát; Harari ugyanis ahány, magát globalistaként meghatározó személlyel beszélt, azok közül egyik se állított soha ilyet.

• Miközben a konzervativizmusnak épp a környezet megóvását kellene szolgálnia, hiszen már a szótőben is benne van a konzervál kifejezés, addig azt látjuk, hogy sok államban épp a magukat konzervatívnak mondó csoportokat érdekli a legkevésbé környezet.

• Ha valaki legközelebb választani megy, négy kérdést tegyen fel a jelöltnek, akire szavazni akar. Mit tesz azért, hogy csökkentse a nukleáris háború veszélyeit? Mit tesz azért, hogy csökkentse a klímaváltozás kockázatait? Mit tesz az olyan „bomlasztó technológiák”, mint a mesterséges intelligencia és a biotechnológia szabályozásáért? Hogyan látja a világot 2050-ben, mi a víziója a legrosszabb és legjobb forgatókönyvre?

Az előadás a CEU Reasons for hope elnevezésű sorozatában hangzott el, a következőt A populizmus, mint a remény forrása címmel május 15-én Chantal Mouffe tartja, majd május 29-én Charles Taylor ad elő Hogyan korcsosulnak el a demokráciáink (és mit tehetünk ezzel kapcsolatban?) címmel.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,400lájkolóTetszik
2,540követőKövetés
17,274feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Ne legyél mártír” – erre kérték Brüsszelben Varga Juditot

Magyarországot megvédeni ment Brüsszelbe Varga Judit. Az igazságügyminiszter úgy véli, a hetes cikkely szerinti eljárás a bevándorláspárti liberális elit bosszúja.