Az ember vérében, tüdejében, az anyatejben, az esővízben, a jégsapkákban, a magzatokban, az óceánok mélyén, mindenhol megtalálható már a mikroműanyag (az 5 mm-nél kisebb nagyságú műanyag-darabkákat sorolják ide), sőt, ha minden így megy tovább, 30 éven belül több műanyag lesz a Föld vizeiben, mint hal. Gyakorlatilag nem lehet ma már olyan pontját megnevezni bolygónknak – sem a szárazföldön, sem a tengervizekben –amely ne lenne műanyag-szennyezett. Egy új kutatás szerint (amely az Environmental Chemistry Letters nevű folyóiratban jelent meg) már a felnőkben is ki lehet mutatni a műanyag-származékokat (összesen kilenc különböző ilyen vegyületet találtak, még epoxi gyantát is).
A Guardian cikke számol be arról, hogy tudósok mintákat vettek a japán Fuji- és Oyama-helységek 3776 és 1252 méter magas csúcsait körülölelő felhőzetből, és aggasztó mennyiségű mikroműanyagot tudtak kimutatni belőlük. Ez arra utal, hogy a mikroműanyagok terjedése globális skálán mérhető, az esetlegesen a műanyagot elkerülő biogazdaságok vagy az emberi civilizáció mérgező érintésétől mentes őserdők és rezervátumok is ki vannak téve a felhőzet által szállított, az esőcseppekkel földfelszínre érkező mikroműanyagoknak.
Ami igazán döbbenetes, hogy olyan koncentrációban lehetett kimutatni ezeket az apró műanyag-szemcséket, hogy a feltételezések szerint közük volt a felhőképződéshez. A tanulmányt jegyző kutatócsoport vezetője, a tokiói Wasedo Egyetem professzora, Hiroshi Okochi úgy fogalmazott: amennyiben a „műanyag légszennyezés” kérdését nem kezelik megfelelően, az ezáltal előidézett klimatikus és ökológiai kockázatok komoly és visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a környezetünknek a jövőben.
A mikroműanyagok elterjedtsége nem a véletlen műve. Évente nagyjából 10 millió tonnányi műanyag kerül a tengerekbe, óceánokba, sőt, a Csendes-óceánon egy 1,6 millió négyzetkilométer nagyságú műanyagsziget úszik – ez akkora, mint két Franciaország. A felhőkben lévő mikroműanyag jelenléte már csak amiatt is nagyon aggasztó, mert az ultraibolya sugárzás miatt sokkal gyorsabban bomlik fel még kisebb darabokra, és a felbomlás során üvegházhatású gázok szabadulnak ki a légkörbe, így a műanyag-szennyezés Földünk felmelegedéséhez is hozzájárul.
