A Főváros Közgyűlés szerdán jóváhagyta a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kisebbségi (25 százalék + 1 szavazat) részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló adásvételi szerződést, amely szerint a főváros – a huszonöt évvel ezelőtti privatizációs szerződésben meghatározottaknak megfelelően – mintegy 17 milliárd forintot fizet a külföldi befektetőknek. A Tüttő Kata és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesek által jegyzett javaslatot 27 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadta el a testület. A közgyűlés egyhangúlag arról is döntött, nem támogatja, hogy a főváros, a fővárosi kerületek és az agglomeráció vonatkozásában a járóbeteg-szakellátás kötelezően állami feladattá váljon.
A csatornázási művekre vonatkozó, jóváhagyott adásvételi szerződés szerint – az 1997-ben már előre meghatározott vételáron – 16 milliárd 867 millió forintért vásárolja vissza az önkormányzat a részvénycsomagot. A főváros a vételárat a részvényesi jogainak a társaság részvénykönyvébe való feltüntetését követő egy éven belül fizeti meg, azaz várhatóan legkésőbb 2024. május 31-ig. Mint az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek, a szakmai befektetők az 1997. november 3-án megkötött részvényesi szerződés alapján 25 évre jogosultságot nyertek az FCSM szakmai irányítására. A részvényesi szerződés szerinti 25 éves időtartam idén november 3-án lejárt, így ezen időponttól számított harminc napon belül, vagyis december 3-ig meg kell kötni az adásvételi szerződést.
A részvényesi szerződés az osztalékszámításról úgy rendelkezik, hogy a 25 százalék + 1 szavazatot biztosító részvénnyel rendelkező befektetőknek a számított osztalékalap 75 százaléka jár a törzsrészvényeket megelőzően, míg a többségi törzsrészvényekkel rendelkező tulajdonos fővárosi önkormányzat, a 74,99 százalékos tulajdoni hányadával csupán az osztalékalap 25 százalékára jogosult, feltéve, hogy az eredménytartalék erre elegendő fedezetet nyújt a befektetőknek kifizetett osztalékot követően. Ugyanakkor a javaslatban rámutattak arra is, hogy a felek közös akarattal, de a részvényesi szerződés tételes módosítása nélkül „már eltávolodtak” a dokumentum eredeti elszámolási viszonyaitól, vagyis az osztalék megállapítása az utóbbi években egy mesterségesen kijelölt, de kölcsönösen elfogadott összegben történt, különös figyelemmel arra, hogy az eredeti osztalékalapszámítási módszer 2005 óta nem tükrözi a megváltozott gazdálkodási és üzemeltetési viszonyokat.
Az adásvételhez szükséges még a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulása és a Gazdasági Versenyhivatal hatósági bizonyítványa. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban arról beszélt újságíróknak, hogy a vételárat a társaság eredménytartalékának terhére fizetik ki.
Döntés a szakrendelőkről
A szakrendelőkről eredetileg Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok, fővárosi képviselő által jegyzett javaslathoz Karácsony Gergely főpolgármester módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a járóbeteg-szakellátás állami kézbe kerüléséről a feladatot ellátó helyi önkormányzat dönthessen. A főpolgármester módosító javaslatát az előterjesztő befogadta, és a közgyűlés is egyhangúlag támogatta. A közgyűlés felkére a főpolgármestert, tájékoztassa a döntésről az egészségügyért felelős minisztert.
A közgyűlés kinyilvánította azt is: szükségesnek tartja, hogy az Egészséges Budapest Programnak a kerületi önkormányzatok alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztését célzó 2022-2023-as forrásainak biztosításáról a kormány mielőbb intézkedjen, egyben felkérték a főpolgármestert, erről is tájékoztassa a minisztert.
A főváros elkötelezett a „nappali menedék” program mellett, amelyhez a fővárosi intézmények sora csatlakozott, többek között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókkönyvtárai, valamint a Katona József Színház – mondta Bősz Anett (DK) humánpolitikáért felelős főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, a főváros az energiaválság ellenére azon dolgozik, hogy megőrizze közösségeinek működését, segítse a budapestieket, ezért döntöttek úgy, hogy nem bezárják a kulturális intézményeket, hanem a „nappali menedék” programban kinyitják azokat a budapestiek előtt.
Megjegyezte: számos polgármester döntött úgy, hogy az energiaválság miatt bezárja a kultúrházat, de Budapest vezetése más irányba lépett. Hiszünk abban, hogy mind a mentális, mind a testi egészség megőrzése szempontjából fontos, hogy a budapestieknek ne kelljen otthon egyedül, hidegben, egyedül létezni, és érezzék, hogy nincsenek egyedül a válságban, nyitott ajtók várják őket – tette hozzá.
A Fővárosi Közgyűlés ülése előtt Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője sajtótájékoztatóján arról beszélt, pártja azt kéri, a kormány fejezze be az önkormányzatok zsarolását, és gondoskodjon a működő postákról Budapesten és az országban. A XIV. kerület polgármestere emlékeztetett rá: a posták működtetése állami feladat, és az önkormányzatok ehhez támogatást tudnak adni. Hozzátette: Budapesten az elmúlt két hónapban 57 posta zárt be, ebből kettő érintette Zuglót, ráadásul az egyik a kerület egyik legforgalmasabb postája volt, ahol sok idős ember intézte ügyeit.
Szaniszló Sándor, a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójának vezetője szintén az ülés előtt azt mondta, felháborító, hogy a kormány államosítani kívánja a járóbeteg-ellátást, ha ez megvalósul, betegek ezrei maradnak ellátatlanul Budapesten és az agglomerációban. Ha a hatalom erőszakos módon magához vonja a még önkormányzati kézben lévő szakrendelőket, az garantáltan orvos- és szakápoló-elvándorlást jelent majd, és betegek ezrei maradnak le Budapesten és az agglomerációban a gyógyulás jogáról – tette hozzá a XVIII. kerület DK-s polgármestere. Szaniszló Sándor jelezte: ugyanakkor szerdán megjelent egy előterjesztés, amely szerint az önkormányzatok szabadon dönthetnek a szakrendelőik megtartása mellett is, a DK ezt a javaslatot támogatja és meg fogja szavazni.
(MTI)
