Középkori városfal, barokk közkóroda, vesztőhely és börtön, lövészeti kupleráj, sportversenyek otthona, takarmánypiac és buszpályaudvar, legendás kávéházak, kiskocsmák, pálinkamérések és divatos gyorsbüfék szeglete – Buda egyik legjelentősebb helyszíne, a Széna tér, amely az évszázadok során rombolások és újjáépítések színtere volt. Áthaladva rajta ma már el sem tudjuk képzelni, milyen pusztító összecsapások zajlottak itt Budapest ostromakor és 1956 idején.
Mostantól azonban bármikor szembesülhetünk a múlt részleteivel: a felújított és nemrég átadott Széna téren láthatóak az egykor itt állt Szent János Kórház oszlopmaradványai, szobrot kapott Szenes Hanna – aki a második világháború alatt Palesztinából visszatérve igyekezett megakadályozni a magyarországi zsidók deportálását, ám elfogták, és a Margit körúti fogházban kivégezték –, és az 1956-os forradalom előtt is emlékművel tisztelegnek. A történelmi emlékparkban felállított kronoszkópok segítségével a terület múlt századi állapota tárul fel: 1945-ös és 1956-os fotók idézik meg a legsötétebb időszakokat, míg a kövezeten Bereményi Géza Széna tér; Térey János A városi hadviselés gyakorlata; Márai Sándor Mennyből az angyal és Szenes Hanna Meghalni című alkotásai olvashatók.
A megújulással egy időben adta ki a II. Kerületi Önkormányzat a Széna tér – Fejezetek egy megkerülhetetlen tér történetéből című átfogó tanulmánykötetet, amely Buda ikonikus helyszínének és közvetlen környezetének múltját és titkait tárja fel. Saly Noémi vendéglátás-történeti kalandozásra invitál, Holló Szilvia Andrea Bel-Buda ipartörténetét veszi sorra, Pető Andrea Szenes Hanna életét idézi meg, Csonka Laura a Ganz-gyár dolgozóinak nyilas korszakban való tevékenységéről értekezik, Ungváry Krisztián a második világháborús, Eörsi László pedig a tér az 1956-os szerepét elemzi.
A Széna tér – Fejezetek egy megkerülhetetlen tér történetéből
Bár a tér a mai nevét csak Budapest születése után, 1874-ben nyerte el – korábban a pesti Kálvin teret, az óbudai Kolosy teret, a józsefvárosi Teleki teret és az újpesti Tanoda teret is hívták így –, a csomópont története jóval régebbre nyúlik vissza. Szó esik a könyvben arról, hogy erre haladt át az az országút, amely Óbudát a Dunántúllal összekapcsolta, majd a török hódoltság alatt itt, a Taschental városrészben húzódott a budai alsóváros északi városfala. A török kiűzését követően azonban a városfal is eltűnt, a Széna téren pedig téglaégető kapott helyet.
Felidézik, hogy a XVII. századtól kezdve itt állt a Budai Lövészegylet által építtetett Lövőház, ahol kurtizánok is duhajkodtak. A pestisjárványt követően szükségkórházat emeltek a téren, ami a későbbi évszázadokban közkórházként funkcionált, a XIX. században már Szent János Kórházként az orvosképzés egyik meghatározó intézményévé vált. A mai Szent János Kórház megnyílásával azonban funkcióját vesztette: 1932-től szeretetotthonként működött, a második világháborúban pedig olyan súlyos károkat szenvedett, hogy 1947-ben a városvezetés a bontás mellett döntött, a kórház és az óratornyos régi kápolna helyén épült fel a buszpályaudvar.
A Széna tér történetében meghatározó szerepet játszott a XIX. század végétől hosszú évtizedekig a Margit körút 85. alatt állt fogház is. A felvilágosodott racionalizmus nevében létrehozott intézményben idővel nemcsak klasszikus köztörvényes bűnözőket fogadtak, hanem a XX. század elejétől a mindenkori rendszer ellenségeit is itt börtönözték be. A vörös terroristák mellett megfordult itt a fiatal Kádár – akkor még Csermanek – János, innen hurcolták a sopronkőhidai fegyházba Bajcsy-Zsilinszky Endrét, itt végezték ki Schönherz Zoltán újságírót, Kiss János altábornagyot és Szenes Hannát is.
1956-ban is szomorú események tanúja volt a tér: október 25-én közel száz forradalmár foglalta el az épülő metró munkásszállóját és a katonai börtönt: a Széna tér a Corvin mögött a forradalom második legjelentősebb ellenálló központja lett. Egészen november 10-éig kitartottak, a csoport vezetőit és részlegparancsnokait később kivégeztette a hatalom.
A Széna tér – Fejezetek egy megkerülhetetlen tér történetéből című könyvet a Marczibányi Téri Művelődési Központban lehet megvásárolni.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/47. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg november 18-án.
