Az uniós igazságügyi miniszterek főként arról tárgyaltak Brüsszelben, hogyan lehet felelősségre vonni az Ukrajnával szemben háborús bűnöket elkövetőket. Varga Judit az igazságügyért felelős uniós biztossal is találkozott.
A miniszterek azokat a lépéseket értékeltek, amelyek eddig történtek annak érdekében, hogy senki se kerülhesse el a felelősségre vonást az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben elkövetett bűncselekmények kapcsán. – Oroszország napról napra folytatja indokolatlan, agresszív háborúját, valamint a civilek és a polgári infrastruktúra elleni halálos és válogatás nélküli támadásokat. Ezeknek a bűncselekményeknek véget kell vetni, és elkövetőiket bíróság elé kell állítani – jelentette ki a soros uniós elnökség nevében Gunnar Strömmer, svéd igazságügyi miniszter. Szerinte az EU továbbra is hozzá fog járulni Ukrajna és a nemzetközi közösség e bűncselekmények üldözésére irányuló erőfeszítéseihez.
Ennek érdekében közös nyomozócsoportot hoztak létre az információ- és bizonyítékcsere megkönnyítésére, valamint az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények bűnügyi nyomozásának támogatására. Az EU ügyészi szervezetének, az Eurojustnak a szerepe megerősödött, és most az ügynökség ad helyet az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisának. A tagállamok igazságügyi szakértői pedig támogatást is nyújtottak az ukrán hatóságoknak és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a bizonyítékok gyűjtéséhez.
Jelentős előrelépésről számolt be a svéd elnökség az uniós szankciók megsértése esetén kiszabható szankciókról szóló irányelv-tervezettel kapcsolatos, folyamatban lévő megbeszélésekről is. A tagállamok határozottan támogatják a javaslat célját és nagymértékben egyetértettek a rendelkezésekkel is. Az elnökség célja, hogy legkésőbb júniusra véglegesítsék a szöveget.
Ezen túlmenően szó volt a civil szféra EU-ban betöltött szerepéről az alapvető jogok védelmében és előmozdításában. A következtetések hangsúlyozzák „az egyesülés szabadságának alapvető szerepét a demokratikus és pluralista társadalom és a közélet megfelelő működésének
biztosításában”. Hozzátették: „A civil szervezetek és a jogvédők működési területének indokolatlan korlátozása veszélyt jelenthet a jogállamiságra nézve.”
Ismét előkerült a „dollárbaloldal”
Az igazságügyi miniszterek ülését kihasználva Varga Judit megbeszélést folytatott Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztossal. Ennek azért van jelentősége, mert a magyar kormánynak le kellene tennie az asztalra négy igazságügyi reformjavaslatot (elsősorban a bíróságok függetlenségének megerősítése érdekében), amelyektől függ az, hogy Magyarország hozzájuthat-e a 22 milliárd eurós hétéves költségvetés forrásaihoz.
Közösségi oldalán Varga Judit több posztban is foglalkozott mostani brüsszeli látogatásával, de például a háborús bűnösök felelősségre vonásával kapcsolatos uniós szándékot nem tartotta fontosnak megosztani követőivel cikkünk megjelenéséig. Ugyanakkor az uniós pénzekről megemlékezett. Azt írta: „A dollárbaloldal a kezdet kezdete óta mindent megtett annak érdekében, hogy minél több akadályt gördítsen a Bizottsággal való tárgyalások elé, hogy a magyar emberek ne jussanak hozzá a nekik járó forrásokhoz. Magyarország azonban nem hagyja magát! Az igazságügyi csomaggal kapcsolatos tárgyalások gyakorlatilag a finisben vannak. Tovább dolgozunk azért, hogy a magyar emberek megkapják az őket jogosan megillető forrásokat.”
