Hat perc. Ennyi idő telt el az Európai Unió csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozójának megkezdése és az első napirendi pont, azaz a hétéves költségvetés módosításáról (benne az ukrán segéllyel) szóló megegyezés között. 27 uniós állam- és kormányfő ezért utazott Brüsszelbe, nem mellesleg több ezer gazda több ezer traktorral erre a napra időzítette tiltakozó akcióját, aminek a következménye jelentős pusztítás is volt.
Nem voltak könnyű helyzetben a tárgyalópartnerek sem – panaszkodtak is erre. Nem tudták ugyanis, hogy tulajdonképpen mit akar Orbán Viktor. Kezdetben úgy tűnt, azt, hogy ne az EU-s költségvetésen belül kezeljék az ukrán támogatást, mert az hitelfelvételt jelent. Aztán azt mondta, hogy szerinte az uniós költségvetés évenkénti módosításával kellene ezt az 50 milliárd eurót eljuttatni. Ezt a többiek nagyon nem akarták, mert attól tartottak, hogy ez évente alkalmat nyújt a magyar miniszterelnöknek egy „vétóperformanszra”. És ha a végeredményt nézzük – akkor sem leszünk okosabbak az orbáni szándékot illetően.
Az úgynevezett ellenőrzési mechnanizmus a következőket tartalmazza a csúcstalálkozó zárókövetkeztetései szerint: „A Bizottságnak az ukrán eszköz végrehajtásáról szóló éves jelentése alapján az Európai Tanács minden évben vitát tart az eszköz végrehajtásáról, iránymutatás nyújtása céljából. Szükség esetén az Európai Tanács két éven belül felkéri a Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi kerettel összefüggésben tegyen felülvizsgálati javaslatot." Lefordítva: lehet erről beszélgetni, de a döntés megszületett, azon változtatni nem lehet. Orbán Viktor, aki ezúttal távol tartotta magát az újságíróktól és csak a közösségi médiában kommunikált, így kommentált: „Kaptunk egy ajánlatot és kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, ami garantálja a pénzek észszerű felhasználását és garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába.”
A csúcsról távozó legtöbb vezető természetesen elégedett volt az eredménnyel. – Úgy gondolom, hogy ez a mai döntés nagyon világos üzenetet küld az ukránoknak, és kimutatja elkötelezettségünket a támogatás mobilizálásával kapcsolatban és az európai lakosságnak is megmutatja az egységünket – fogalmazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Az elégedettség annak is szól, hogy a költségvetés módosítása nem csak az Ukrajnának nyújtandó 33 milliárd euró hitelt és 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást foglalja magában. Hanem például 10 milliárd euró jut versenyképességre, illetve az illegális migráció elleni küzdelemre, plusz forrásokat allokálnak a Nyugat-Balkán támogatására és több pénz jut a természeti katasztrófa által sújtott területek megsegítésére. Összesen közel 100 milliárd euróról van szó, de az átcsoportosításoknak köszönhetően a tagállamoknak csak 21 milliárd eurót kell összedobniuk.
Amit Orbán meggyőzéséről lehet tudni, az az, hogy az olasz miniszterelnök szerdán este és csütörtökön reggel is több tárgyalás keretében győzködte magyar kollégáját. És volt egy zárt ajtók mögött tartott találkozó a csúcs előtt, amelyen az Európai Bizottság és a Tanács elnöke, valamint a francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök vett részt. Ezek jelenthették a döntő fordulatot – feltéve, ha Orbán Viktor blokkolása komoly volt, ugyanis sokan ezt is kétségbe vonták.
Fontos, hogy egy szó sem esett arról, hogy bárki meg akarná vonni Magyarországtól a szavazati jogot, vagy gazdasági nyomást akarna gyakorolni, mint ahogy erről szóltak korábban sajtóhírek, amelyeket a magyar kormány nyílt zsarolásként értékelt, holott mindenki cáfolta. De az is biztos, hogy ez a lépés nem vitt közelebb a befagyasztott EU-s pénzekhez. – Van jogszabály a kohéziós alapokra és a jogállamisági mechanizmusra. Ezeknek a jogszabályoknak semmi közük az Ukrajna megsegítését szolgáló eszközhöz és annak felülvizsgálatához. Ezt ma megerősítettük – hűtötte le a kedélyeket Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Az ukrán támogatáshoz szükség van még az Európai Parlament hozzájárulására is, amely még ebben a hónapban megtörténik, így márciustól Kijev hozzájuthat a pénzhez.
