A lengyel elnök megvétózta a vitatott médiatörvényt

A lengyel elnök megvétózta a vitatott médiatörvényt

A koronavírus miatt védőmaszkot viselő Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje és a felesége, Agata Kornhauser-Duda a lengyel elnökválasztás első fordulójában Krakkóban 2020. június 28-án (Fotó: MTI/PAP/Lukasz Gagulski)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megvétózta hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását, emlékeztetve a jogszabály által kiváltott negatív bel- és külpolitikai visszhangra.

„Osztom honfitársaim többségének aggodalmait, hogy nincs szükségünk újabb nyugtalanító, megosztó ügyre” – jelentette ki az elnök. Döntésében a Lengyelország szövetségesei iránti kötelezettségeire is hivatkozott.

Arra hívta fel a parlamenti képviselőket, hogy „megfelelő” és „rendezett” megoldásokat fogadjanak el a külföldi tulajdonú médiáról. A december 17-én a szejmben megszavazott, most megvétózott előírásokat többen az amerikai tulajdonú, ellenzéki beállítottságú TVN24 hírtelevízió ellen irányuló lépésként értelmezték – emlékeztet az MTI.

A TVN tulajdonosa, az amerikai Discovery Csoport egyenesen „a szabad média ellen elkövetett példátlan támadásnak” minősítette a jogszabályt, amely december közepén utcai tiltakozásokhoz is vezetett Lengyelországban.

Az államfői vétóra reagálva Tomasz Grodzki, a fő ellenzéki erőt, a Polgári Platformot (PO) képviselő szenátusi elnök a Twitter közösségi fiókján megköszönte a tüntetések résztvevőinek, hogy „kiálltak a szólásszabadság védelmében”.

Elégedettségének adott hangot hétfői nyilatkozatában Donald Tusk, a PO elnöke, Bix Aliu, az Egyesült Államok varsói nagykövetségének ügyvivője, valamint a TVN képviselője, Mikolaj Sowinski ügyvéd is.

Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében a szejm elutasíthatja, ehhez azonban a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Ilyen többséggel a Jog és Igazságosság (PiS) jelenleg nem rendelkezik.