Szerdán lesz fél éve, hogy Angela Merkel 16 év kancellárság után távozott a hivatalából. Azóta nem nagyon tűnt fel a nyilvánosságban, kedd este viszont a Berliner Ensemble színpadán másfél órán keresztül faggathatta a Spiegel újságírója, Alexander Osang. A beszélgetésről a Telex közölt összefoglalót.
Kiderült, hogy Merkelnek már 2007-ben azt mondta Putyin, hogy a Szovjetunió szétesését tartja a 20. század legnagyobb tragédiájának, és az Ukrajna elleni háború kitörése előtti hónapokban látni lehetett, hogy Oroszország készül valamire. A kancellár elismerte, hogy a Krím félsziget annexiójánál keményebben kellett volna fellépniük a Kremllel szemben, viszont megvédte az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát nem vették fel 2008-ban a NATO-ba.
Merkel úgy gondolja, bár sokat kell gondolkozni majd azon, hogyan kerülhették volna el az Ukrajna elleni háborút, az invázió maga „semmivel sem igazolható”: „Ez egy súlyos támadás, amire nincs bocsánat. Ez egy hatalmas hiba volt Oroszország részéről, ami semmibe vett mindenféle nemzetközi jogot.”
Osang felvetette, hogy többen Merkel politikájának tudják be azt, hogy Putyin meg merte lépni Ukrajna letámadását. A volt kancellár viszont hangsúlyozta, hogy „nem minden fekete-fehér”, a körülmények vizsgálatánál fontos megvizsgálni a körülményeket is. „Utólag azt gondolom, nem mondhatom azt, hogy nem tettem meg mindent. A lehető legtöbbet megtettem a francia elnökökkel együtt azért, hogy ne jussunk el idáig. Szomorú, hogy ezt nem sikerült megakadályozni.”
A Krím félsziget megszállása egyébként fordulópontot jelentett Putyin és Merkel személyes kapcsolatában is: „Előtte még jóval szívélyesebbek voltunk egymással: ajándékokkal fogadtuk a másikat. Az annexió után viszont hűvösebb lett ez: tudtuk, hogy állam- és kormányfőként tárgyalunk egymással, viszont nem egy olyan emberrel, aki úgy szeretne élni, mint ahogyan a másik azt elképzeli.”
A kapcsolat romlása ellenére Németország továbbra is aktívan együttműködött Oroszországgal gazdasági téren, például felépült az Északi Áramlat 2 gázvezeték is: „Sokan felhozzák negatívumként, hogy gazdaságilag próbáltunk közeledni Oroszországhoz. De szerintem ha politikailag nem is sikerült jól kijönnünk az oroszokkal – akik a szomszédunkban vannak, és ott is maradnak –, attól még gazdaságilag érdemes egy értelmes kapcsolatot fenntartani, hiszen csak így tudunk a jövőben közeledni egymáshoz. Nem ignorálhatjuk Oroszországot a jövőben sem” – mondta Merkel. „Az érdek, ami alapján Németországot vezettem, az volt: legyen egy modus vivendi, ami alapján nem kerülünk háborúba Oroszországgal, hanem megpróbálunk a különbségeink ellenére békésen egymás mellett élni békésen. Ez a mi érdekünk, és ennek érdekében támogattuk Ukrajnát is.”
Az egyik legfontosabb német érdeknek tartja most Merkel azt is, hogy együtt maradjon az Európai Unió, hiszen a Kremlnek is érdekében állna megosztani a közösséget. Az EU-nak pedig az a feladata, hogy „megvédjük Ukrajnát attól, ami megtörtént Németországgal 1953-ban, Magyarországgal 1956-ban vagy Csehszlovákiával 1968-ban”.
