A történelem folyásának megváltoztatására és Franciaország visszahódítására szólította fel híveit vasárnap Éric Zemmour jobboldali publicista, független elnökjelölt első kampánynagygyűlésén a Párizshoz közeli Villepinte-ben. „Csaknem 15 ezren vagytok ma itt! 15 ezer francia, aki szembe megy a politikai korrektséggel, a szélsőbaloldal fenyegetéseivel és a média gyűlöletével” – kezdte beszédét a 63 éves újságíró a nemzeti zászlókat lengető tömeg előtt, amely folyamatosan azt kiabálta, hogy „Zemmourt elnöknek!”
A független jelölt választási programja a bevándorlás és az iszlám vallás teljes elutasítására épül, miután szerinte mindkettő fenyegetés a francia népre, amely ezer éve itt van, és továbbra is otthon akarja magát érezni. „Mi itthon vagyunk! Mi itthon vagyunk!” – válaszolta skandálva a tömeg a Villepinte-i kiállítócsarnokban. „Azt állítják rólam, hogy fasiszta, rasszista, nőgyűlölő vagyok” – mondta Zemmour, akit korábban kétszer elítélték rasszista gyűlöletkeltés miatt. „A politikai ellenfeleim a politikai halálomat kívánják. Az újságírók a társadalmi halálomra játszanak, és a dzsihadisták egyszerűen a halálomat akarják” – fogalmazott, visszautasítva a vádakat, azt állítva, hogy ő az egyetlen, aki szabadon gondolkodik, szabadon beszél, szabadon vitázik, szabadon mondja ki az igazságot a valóságról, miközben mások arról álmodnak, hogy betiltják a nagygyűlését és elítélnék.
A nagygyűlés kezdete előtt jelentette be Zemmour környezete, hogy az elnökjelölt Reconquete! (Visszahódítás!) néven alapítja meg a pártját. A kampányának szlogenje pedig a Napóleonnak tulajdonított „Olyan nincs, hogy lehetetlen” idézet lesz. „A visszahódítás megkezdődött. A gazdaságunk, a biztonságunk, az identitásunk, a szuverenitásunk, a hazánk visszahódítása” – hangsúlyozta a jelölt. „A zéró bevándorlás lesz politikánk egyértelmű célja” – jelentette ki. Elmondta, hogy ha elnöknek választják, minden illegális bevándorlót és külföldi bűnözőt azonnali hatállyal kiutasít az országból, a kettős állampolgárságú bűnözőket megfosztja francia állampolgárságuktól, a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről pedig népszavazást ír ki. Egyszerűsítené a közigazgatást, egy a kutatásért, energiáért és a külkereskedelemért felelős ipari minisztérium létrehozásával, valamint kivezetné Franciaországot a NATO katonai parancsnokságából.
A helyszíni tudósítások szerint Zemmour nagygyűlésén a tömeg egy része többször is rátámadt a helyszínről tudósító újságírókra és az SOS Racisme (SOS Rasszizmus) nevű szervezet békésen tüntető aktivistáira. A BFM hírtévé, a Brut és a Huffington Post felvételei szerint székeket dobáltak a tudósítók és a tüntetők felé, mielőtt a szervezők által megbízott biztonsági szolgálat emberei kimenekítették a megtámadott embereket.
Korábban Párizsban a rendőrség szerint 2200-an, a szervezők szerint 10 ezren tüntette Éric Zemmour elnökjelöltsége ellen.
Éric Zemmour az internetre kedden feltöltött videóban jelentette be hivatalosan, hogy elindul a 2022-es francia elnökválasztáson. A Le Figaro című konzervatív napilap volt újságírója és a CNews hírcsatorna vitaműsorainak állandó meghívottja, aki két évtizede közismert médiaszemélyiség hazájában, valójában már hónapokkal ezelőtt megkezdte kampányát, amelynek egyik fő témája Renaud Camus író elmélete a „nagy lakosságcseréről”, amely szerint a muzulmán bevándorlók lassanként kiszorítják az őslakosokat Európából.
A szókimondó és provokatív megszólalásairól ismert Zemmour állandó műsorát a CNews hírtelevízió szeptember közepén megszüntette, s a Le Figaro című jobboldali napilap sem teszi azóta többé közzé a publikációit, Zemmour elnöki ambícióira hivatkozva. Azóta a közvélemény-kutatók is vizsgálják a népszerűségi mutatóját, s a felmérések november elejéig azt mutatták, hogy a bevándorlásról, az iszlámról és a nemzeti identitásról vallott radikális felfogásairól ismert Zemmour a második fordulóba is bejutna, maga mögé utasítva Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés jelöltjét. Néhány hete azonban Zemmour valamelyest visszaesett, és ha most tartanák az elnökválasztást, a szavazatok 14-15 százalékát kapná, s a harmadik helyen végezne az első fordulóban Marine Le Pen mögött. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
(MTI)
