Miközben „a gyorsan fejlődő keleti országokra összpontosítunk”, mintha elfelejtették volna, hogy a „húzóágazatunk”, a közúti járműgyártás, amire olyan nagyon büszkék vagyunk, német márkanéven fut, csak uniós kereteken belül működik, és mintája a totális függőségnek.
A halálos fájdalomcsillapító ügyében Kínával kötött exportkorlátozás önmagában nem oldja meg a problémát. Szakértők szerint az ártalomcsökkentéssel is többet kellene foglalkozni.
Arról kellene beszélni, hogy jó-e az a magyar kormányzati politika, amely ennyire mindent a külföldi működő tőke beáramlására alapoz, „mert azt gondolom, hogy ez a fő probléma” – mondta Matura Tamás Reptér című műsorunkban.
Egyes városokban a kórházak túlterheltek, mert nagyon sok a beteg gyerek.
Tényleg egyre inkább putyinizálódik a kínai elnök és rendszere? Akkugyárak helyett mire kellene már rég fókuszálnia a magyar gazdaságnak, ahogy azt például a kínai is teszi? Matura Tamás Kína-kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával beszélgettünk.
Magyarország épp az elmúlt hetekben csatlakozott végérvényesen, ünnepélyes keretek között az új „tengelyhatalmakhoz”.
A csipháború újabb felvonásaként további szankciókat jelentett be Joe Biden amerikai elnök Pekinggel szemben. Saját gyártói is nekimentek a Fehér Háznak az exporttilalom miatt.
Az elmúlt évek válságai – covid-járvány, ellátási láncok akadozása – rádöbbentették az amerikai gazdasági szereplőket és a kormányzatot is arra, hogy új életet kell lehelni a hazai gyártásba. Erről is volt szó Reptér című külpolitikai műsorunkban.
A Párbeszéd-Zöldek uniós tanácsadója arról beszélt, meg akarják akadályozni, hogy „kínai érdekeket kiszolgálva tönkretegyék Soroksár, Gyál és Dunakeszi környezetét”.
Egyre jobban érződik, hogy az EU a mikrocsip és egyéb, magas technológiához kapacsolódó gyártási kapacitásokat tekintve meg akarja védeni az uniós cégeket többek között Kínától – erről beszélt Reptér című podcastünkben brüsszeli tudósítónk, Arató László.
Mennyire politikai és mennyire gazdasági szembenállás a csipháború az Egyesült Államok és Kína között? Várható-e újabb drágulás a digitális eszközök piacán? Az NKE Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.
Az amerikai elnök azt hangoztatta a találkozón, hogy a globális kihívások kezelésén az Egyesült Államoknak és Kínának közösen kell dolgoznia.
Ép ésszel felfoghatatlan, miért gondolja a magyarok vezetője, hogy a jelen viszonyok között neki (nekünk) a moszkvai világuralmi törekvéseket kellene támogatnunk. Ugyanilyen értelmetlen összebútorozni Kínával.
Úgy fogalmazott: „magasabb szintre emelkedett a kölcsönös politikai bizalom”.
A kölcsönös tisztelet, a békés együttélés és a mindenki számára előnyös együttműködés hármas alapelve alapján Kína kész együtt dolgozni az amerikai féllel – írta.
