Az akkugyárakkal, az autóipari komplexummal, Budapest–Belgrád-vasútvonallal és a ki tudja, még milyen kínai tervekkel veszélyes játszmába kezdett a magyar kormány. Láthatóan sodródik az árral az ország vezetése.
Melyek azok a politikai események, folyamatok, amelyek hatással lehetnek életünkre, és meghatározhatják az előttünk álló esztendőt? Erről beszélgettünk lapunk két újságírójával, Majláth Ronalddal és Arató Lászlóval.
Kína nem érthető meg Mao nélkül, és ebben semmi sem segít jobban, mint Frank Dikötter könyve.
Miközben „a gyorsan fejlődő keleti országokra összpontosítunk”, mintha elfelejtették volna, hogy a „húzóágazatunk”, a közúti járműgyártás, amire olyan nagyon büszkék vagyunk, német márkanéven fut, csak uniós kereteken belül működik, és mintája a totális függőségnek.
A halálos fájdalomcsillapító ügyében Kínával kötött exportkorlátozás önmagában nem oldja meg a problémát. Szakértők szerint az ártalomcsökkentéssel is többet kellene foglalkozni.
Arról kellene beszélni, hogy jó-e az a magyar kormányzati politika, amely ennyire mindent a külföldi működő tőke beáramlására alapoz, „mert azt gondolom, hogy ez a fő probléma” – mondta Matura Tamás Reptér című műsorunkban.
Egyes városokban a kórházak túlterheltek, mert nagyon sok a beteg gyerek.
Tényleg egyre inkább putyinizálódik a kínai elnök és rendszere? Akkugyárak helyett mire kellene már rég fókuszálnia a magyar gazdaságnak, ahogy azt például a kínai is teszi? Matura Tamás Kína-kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával beszélgettünk.
Magyarország épp az elmúlt hetekben csatlakozott végérvényesen, ünnepélyes keretek között az új „tengelyhatalmakhoz”.
A csipháború újabb felvonásaként további szankciókat jelentett be Joe Biden amerikai elnök Pekinggel szemben. Saját gyártói is nekimentek a Fehér Háznak az exporttilalom miatt.
Az elmúlt évek válságai – covid-járvány, ellátási láncok akadozása – rádöbbentették az amerikai gazdasági szereplőket és a kormányzatot is arra, hogy új életet kell lehelni a hazai gyártásba. Erről is volt szó Reptér című külpolitikai műsorunkban.
A Párbeszéd-Zöldek uniós tanácsadója arról beszélt, meg akarják akadályozni, hogy „kínai érdekeket kiszolgálva tönkretegyék Soroksár, Gyál és Dunakeszi környezetét”.
Egyre jobban érződik, hogy az EU a mikrocsip és egyéb, magas technológiához kapacsolódó gyártási kapacitásokat tekintve meg akarja védeni az uniós cégeket többek között Kínától – erről beszélt Reptér című podcastünkben brüsszeli tudósítónk, Arató László.
Mennyire politikai és mennyire gazdasági szembenállás a csipháború az Egyesült Államok és Kína között? Várható-e újabb drágulás a digitális eszközök piacán? Az NKE Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.
Az amerikai elnök azt hangoztatta a találkozón, hogy a globális kihívások kezelésén az Egyesült Államoknak és Kínának közösen kell dolgoznia.