Létszámstopot vezetett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) június 21-től a tárcához tartozó közintézményeknél, köztük a mentőknél, múzeumoknál és színházaknál – írta az Átlátszó a minisztériumból az érintettekhez küldött e-mailre hivatkozva.
Az intézményeknek címzett levelében a minisztérium személyügyi főosztályvezetője a június 20-án aktuális létszámadatokról kért tájékoztatást, majd felhívta a figyelmet, „hogy 2018. június 21. napjával létszámstop kerül elrendelésre, ennek megfelelően 2018. június 21. napját követően új, foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem létesíthető a létszámstop feloldásáig. A tilalom kiterjed a már folyamatban lévő ügyekre is.”
Az Átlátszó információja szerint a tucatnyi címzett között található egyebek mellett az Oktatási Hivatal, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Ludwig Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Opera és az Operett, az Országos Széchényi Könyvtár vagy a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért is.
Mindezt annak ellenére, hogy több helyen éppen a létszámbővítést tervezték. Az Országos Széchényi Könyvtárban például digitalizáló munkaállomásokat gondoltak kialakítani, erre most semmiképpen sem lesz lehetőségük.
Hétfő kora délután az Emmi közleményt küldött az MTI-nek. Ebben azt írták, hogy a hírekkel ellentétben nincs létszámstop az Országos Mentőszolgálatnál. „A kormány döntése érelmében a létszámstop kizárólag a kormányhivatali jogállású szerveknél, központi hivataloknál, valamint a fővárosi és megyei kormányhivataloknál van érvényben. Az intézkedés célja, hogy a bürokrácia ne növekedjen, hatékony és olcsó államot teremtsünk meg. Ezt szolgálta a kormány- és járási hivatalok kialakítása, a háttérintézmények körének felülvizsgálata is.”
A lépés előzményeiről a Népszava írt múlt hét szerdán. A lap szerint a kormány a közigazgatás több szintjén rendelt el létszámstopot: a miniszterelnök aláírásával megjelent kormányhatározat szerint június 20. után nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem.
A minisztereknek listát kell készíteniük a hozzájuk tartozó szervek dolgozóinak létszámáról és az üres álláshelyekről is. A június 19-én érvényes adatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bíró Marcell gyűjti össze. A létszámstopot határozatlan időre hirdették meg.
Nem találták még a lépés értelmét
A döntésre még kormányzati körökben sem adtak egyértelmű magyarázatot. Többen a kormányváltást követő helyezkedések korlátozását látják a rendeletben. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete pedig azért tartja értelmetlennek a lépést, mert a közigazgatásban már most 10 százalékos a létszámhiány.
A nyugdíjba vonulások, költözések miatti távozások ráadásul több hivatalban is azt eredményezhetik, hogy a munkatársak köre a kritikus határ alá csökken, s már az ügyfelek kiszolgálása is veszélybe kerül.
Az érdekképviselet vezetője arra következtet, ilyen körülmények között csak az lehet az oka a rendelkezésnek, hogy a kormány rendezni kívánja a közigazgatásban dolgozók jogállását és bérszintjét, ehhez előbb tisztán kívánja látni az érintettekkel kapcsolatban.
Nem csak az új munkahelyek számát korlátozta a kormány, meglévő állásokat is tömegével szüntetett meg. Múlt héten írtuk meg, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak programjának megnyirbálása miatt több ezer embert kerül az utcára július 1-től.
A polgármesterek nyakába varrják
Az elbocsátott kulturális közmunkások több mint kétharmada kistelepüléseken él, minimális az esélyük, hogy a munkaerőpiacon állást találjanak. Nemcsak azért, mert a néhányszázfős falvakban alig akad hasonló munkakör, hanem mert az érintettek többsége 50 év körüli; egy részüknek pedig a fizikai vagy szellemi állapota miatt esélye sincs bekerülni a versenyszférába.
A munkahelyek megszüntetésének gondját a kormány a polgármesterekre hárítja, nekik kell tájékoztatni a közmunkásokat, hogy hétfőtől nem lesz munkájuk. A lapunk által megkeresett polgármesterek azt mondták, a program megvágását mindenhol megérzi majd a kulturális élet. Annál is inkább, mert azokon a településeken, ahol korábban is voltak kulturális alkalmazottak, igyekeztek mindenkit áttenni a programba, hiszen így az ő bérüket az állam állta.
Ennek köszönhetően számos településen a legtöbb kulturális intézményt szinte kizárólag közmunkások vittek, és sok helyen a rendezvények szervezését is rájuk bízta az önkormányzat, kiesésük így hatalmas érvágás.
A középfokú és diplomás végzettségűek számára munkát biztosító programot 2013 őszén indították el az azóta megszüntetett Nemzeti Művelődési Intézet felügyeletével. Az általunk megkérdezett polgármesterek szerint a megfogalmazott célokat – miszerint mutassák be a helyi értékeket és járuljanak hozzá a közösségi élet újraszervezéséhez – jól szolgálta, így értetlenül állnak a megszüntetése előtt. Ráadásul az össze közmunkaprogram közül innen vette fel a legtöbb embert a munkaerőpiac.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
