Romló forint, meglóduló infláció, szenvedő autóipar, felvásárlási pánik, elpártoló befektetők – az orosz–ukrán háború folytatásától függ, hogy mekkora gazdasági felfordulás következik Bod Péter Ákos közgazdász szerint.
Ha nem puszta fenyegetéssel, hanem igazi háborúval kell szembenézni, akkor a szokásos üzleti reakció az, hogy a bizonytalanság növekedése miatt dollárba, aranyba, svájci frankba, más menekülő valutákba megy a pénz – mondta lapunknak a Corvinus Egyetem tanára. Oroszország Ukrajna elleni háborúja is gyorsan elsöpörte a devizapiacokat, a tőzsdéket és az energiahordozók kereskedelmét.
Ilyenkor a tőke elhagyja az ingatagabb fizetőeszközöket, és sajnos ilyen a forint is. A háború első óráiban az euróval szembeni 360-as szintről 367-ig esett a magyar valuta árfolyama, majd valamelyest stabilizálódott a 365-ös szinten, de kora délután újra gyengülésnek indult. – Sajnos az olyan kicsi, „egzotikus valuták”, mint a forint, nagyon ki vannak téve a bizonytalanságnak. Most látjuk, milyen hátránnyal jár az, hogy nem léptünk be az eurózónába és nem vettük át a közös valutát – jegyezte meg a volt jegybankelnök.
A háborús helyzet az inflációt is felfelé tolja, mindenekelőtt a földgáz, az olaj és az áram drágul már most is nagymértékben. Az európai földgázárak az amszterdami gáztőzsdén már 40–45 százalékot drágultak, a Brent olaj ára pedig 8,5 százalékos emelkedéssel elérte a 105 dolláros hordónkénti szintet. A legtöbb szakértő energia- és élelmiszerinflációt vár, ami szélsőséges esetben több országot is a recesszió szélére sodorhat. – De beindulhat egy jelentős felvásárlási pánik is – tette hozzá a Bod Péter Ákos. Persze egy-két hét múlva, vagy fél év múlva kiderülhet, hogy fölösleges volt a felvásárlási roham, de az inflációra gyakorolt hatása mindenképpen erős lesz. Ez különösen kellemetlenül érinti a magyar gazdaságot, ahol lényegében már négy éve elindult az áremelkedési folyamat.
Az is kiszámíthatatlan, hogy melyek lesznek az orosz támadásra adott nyugati illetve európai szankciók. Ha Ukrajna lerohanására az elérhető legsúlyosabb büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és az EU, az minden európai–orosz gazdasági együttműködés végét is jelentheti. A közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy adott esetben lesznek olyan orosz eredetű fontos nyersanyagok, amelyek majd nem, vagy drágábban, kerülő úton jutnak el a világgazdaságba. Ez még bizonytalanabbá teszi azoknak az iparágaknak jövőjét, amelyek a magyar gazdaság számára roppant fontosak, ilyen például az autóipar.
Bod Péter Ákos szerint az általános bizonytalanságban a spekuláció is meglódul, és a befektetők közül, aki fél, az messzebbre akarja vinni a pénzét. – Most nagyon sokat segít rajtunk a NATO-tagság, de nem lehet tudni, mennyire bizonytalanodnak el a befektetők – tette hozzá. Nem kizárt, hogy azok, akik túl kockázatosnak találják a térségünket, inkább elnapolják a velünk kapcsolatos üzleti terveiket. Azt látják ugyanis a potenciális partnereink a térképen, hogy ez a háború a mi szomszédságunkban zajlik. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország első ízben a valóságban is – nemcsak a kormánypropaganda szemszögéből – egy menekülthullám célországává válhat, ami ugyancsak beláthatatlan következményekkel jár.
