Miután Vlagyimir Putyin szeptember 21-én elrendelte a részleges mozgósítást, megfordult a migráció iránya Oroszország és a szomszédos országok között. Mivel a határokat még a hadiállapot korlátozott bejelentése után sem zárták le, az oroszok elindultak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé. Persze csak azok, akiknek volt erre pénzük.
A részleges mozgósítás kihirdetése után pillanatok alatt elfogytak a repülőjegyek, valamint tízezrek keltek útra autóval, hogy meneküljenek a behívó elől, és minél gyorsabban elhagyják az országot. Elsősorban a fiatalok és a nagyvárosi középosztályhoz tartozók mennek külföldre. Alapvetően dél felé vették az irányt, hiszen a nyugati határok lényegében lezárultak az oroszok előtt. Az első napokban még lehetett menni Finnország felé, aztán ez a kapu is bezárult.
Az orosz ellenzékiek márciusi, háború eleji emigrációs hullámát most újabb követte, és nem csupán az orosz turisták által korábban is kedvelt helyek, Grúzia vagy Örményország, hanem Közép-Ázsia felé is. A nyugati országokkal ellentétben Kazahsztán, Üzbegisztán vagy Kirgizisztán nemhogy bezárta, sarkig tárta a kapukat a behívó elől menekülők előtt. A nyugati sajtó 700 ezerre teszi az Oroszországot az elmúlt hetekben elhagyók számát, míg Moszkva jóval kisebb számokról beszél, és azt érezteti, nem rázta meg a történet. A Kreml mintha nem is bánná, hogy megszabadul a liberális elemektől.
Mint mindig, a legkönnyebben most is azok tudták elhagyni az országot, akiknek volt pénzük. Ők nem álltak több napon át sorba a déli határátkelőknél, hanem repülőjegyet vettek, vagy magángépeiken repültek el nyugodtabb tájakra. Szeptember 21-e után látványosan megnőtt a magánjetek számára kiadott felszállási engedélyek száma, pedig egy hely ára ezeken a gépeken az 1,5 millió rubelt (mintegy 10 millió forint) is elérte. Az ilyen charterjáratokra a Your Charter cégnél például az átlagos napi 50 férőhelyről ötezerre is megnőtt a kereslet. Alig bírták kielégíteni az igényeket. A gépek nemcsak Dubajba, hanem az összes vízummentes országba, így Örményországba, Azerbajdzsánba vagy éppen Törökországba is repültek, ahol már augusztusban több ingatlan volt orosz kézben, mint iráni vagy iraki tulajdonban. A leginkább kelendők Isztambulban, Antalyában és Mersinben voltak a lakások. A déli országokba érkező oroszok kiszolgálására ügynökségek mozdultak meg, és 500-tól 70 ezer rubelig ajánlották a letelepedési engedélyek megszerzésére, az albérletek keresésére és a gyerekek iskoláztatásának megoldására kiterjedő szolgáltatásaikat.
Ebből is látszik, hogy egy dolog gyorsan elhagyni Oroszországot, és egy másik megteremteni külföldön a megélhetés feltételeit. A bérlemények ára pedig a kereslet növekedésével azonnal megugrott. Üzbegisztánban például a nyáron még havi 300–450 dollárért lehetett bérelni egy kisebb ingatlant, ugyanennek az ára most 600–1500 dollár. A közép-ázsiai országokban egyébként kisebb feszültséget okozott, hogy a tulajdonosok a nagyobb hasznot hozó külföldiek kedvéért kiköltöztették a helyi bérlőket. Megszédíti az ingatlannal üzletelőket, hogy most például az üzbég fővárosban, Taskentben az átlagjövedelmeket háromszorosan meghaladó haszonra tehetnek szert. Kazahsztánban erre a helyzetre már a kormány is reagált, és megpróbált segíteni a megnövekedett árak miatt nehéz helyzetbe került kazah bérlőkön. Az asztanai hatóságok közben azzal is szembesültek, hogy a beérkező külföldiek tömege – mindenekelőtt a bérlemények árának látványos megugrásával – felgyorsította az infláció növekedését. De a hazájukat elhagyó oroszok megjelentek Kirgizisztánban is, amelynek nincs közös határa Oroszországgal. Itt is megduplázódott a bérlemények ára.
Eközben szeptember 21-e után Moszkvában látványosan lecsökkent az érdeklődés az ingatlanok, kiemelten a luxusingatlanok iránt. Az orosz fővárosban egy egyszobás lakást már 41,6 ezer rubelért (650 dollár) lehet bérelni.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/44. számában jelent meg október 28-án.
