Csáki László animációja a tökéletes példa arra, hogy a magyarságot megmutatni elsősorban szerelemprojektekben, nem pedig milliárdos presztízsmunkákban lehet.
Interjú a Kék Pelikan rendezőjével a kilencvenes évek vonatjegy-hamisítási lázáról, hátrafelé nyilazó magyarokról és az animációs film helyzetéről.
Nehéz választ adni arra, bizonyos filmeket miért tiltottak be, míg más, adott esetben sokkal kritikusabbak miért mentek át a rostán. Maguk a szereplők sem igen értették például.
Az emberiség egyötöde már egy óriási koncentrációs táborban él. Az eurázsiai kontinens túlnyomó részén minden korábbinál kegyetlenebb tekintély- és parancsuralmi rendszerek ragadták magukhoz a hatalmat.
A mai Oroszországról ilyen hiteles és ennyire megrendítő film nem sok készült, mint a Manifesto. Akik készítették, tudták, alighanem az életükkel játszanak.
Január végén indul az ország legfontosabb filmes mustrája, a BIDF.
Almási Tamás rendező a drámai dokumentumfilmről, Szálasi özvegyéről és az irigyelhető román filmesekről. Interjú!
Két rövid dokumentumfilm is foglalkozott az elmúlt években a kommunista idők nyomasztó paranoiájával. A KAFF és a Mozgókép Fesztivál vetítésein jártunk.
A Bernie Madoff – A Wall Street szörnye című minisorozat Madoff életével és mérhetetlenül gonosz tettével foglalkozik, amelynek során a Nasdaq egykori elnöke 19 milliárd dollárt csalt ki kis- és intézményi befektetőktől.
A művészfilmek és filmdokumentumok, közérdekű tudósítások és vallomások egyre inkább láthatatlanok maradnak a közönség számára. Egészen egyszerűen nincs hol megnézni őket.
Mikor működőképesebb egy dokumentumfilm: ha bátor, de nem megy annyira mélyre, vagy ha klasszikus témához nyúl, biztosra megy, mégis szívhez tud szólni?
Több mint tízezer néző volt eddig kíváncsi az alkotásokra. Vasárnap átadták a díjakat is.
Az ukrán-orosz háborúról, a svéd modellről és a természet erejéről is szólnak a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál idei versenyfilmjei. Kollégáinkat megtalálják a zsűritagok és civil nagykövetek között is.
Egy megrázó, közel fél órás dokumentumfilmet tett közzé a New York Times a Bucsában történtekről.
A Béke – A nemzetek felett a napjainkban egyre divatosabb ideologikus megközelítést kerülve a hangsúlyt az ismeretterjesztésre helyező mozi lett.