Abszurd, szórakoztató történetekben nincs hiány a BoJack Horseman alkotója, Raphael Bob-Waksberg kötetében.
Amire nincsenek szavaink, arról gondolkozni sem igen tudunk. Fekete Vince legutóbbi, komor, nehezen befogadható verseskötete, a Halálgyakorlatok kiváló példa erre.
Leporolt klasszikusok: mennyiben – és előnyükre vagy hátrányukra – változtak Csehov művei az új fordításokban? Miért volt különösen fontos a nemrég elhunyt dramaturg-kiadóvezető munkája?
Két kétszázados évfordulót ünnepel az ország, az egyes számú nemzeti költőét és az egyes számú nemzeti versét. A magát mindenbe belerágó Fidesz-politika ezeket is apropónak tekinti önmaga népszerűsítésére.
Újra megjelennek Albert Camus művei – olykor régi, máskor új fordításban.
Az orosz kulturális élet alapos ismerője, M. Nagy Miklós a Kultúrtájban Oroszországról, Putyin bűnösségéről és arról, megtagadhatja-e valaki a saját nemzetét.
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezúttal: Pálos Hannát, a budapesti Katona József Színház színészét.
A legjobb ugyanakkor az lenne, ha a ChatGPT-féle mesterséges intelligencia újraírná a teljes életművet.
Az író a hűbéri rendszer győzelméről, micisapkás biciklisek mellett farolgató luxusterepjárókról és a lelkileg elhasznált társadalomról. Interjú!
Péntek Orsolya a hamis Óbuda-képről, a Monarchia sokféleségéről és a politikai lózungokról. Interjú!
Ebben a sorozatban ismertebb és kevésbé ismerős Petőfi-szövegeket igyekezek megmutatni, valahogy úgy, ahogy Illyés Gyula írta a Haza, a magasban című nagyversében.
A Trend Kiadó nagy hangsúlyt fektet majd a minőségi kortárs kötetek megjelentetésére is.
Mintha csak Turi Tímea párkapcsolati-gyereknevelős szövegeinek párverseit olvasná az ember, olyan Székely Szabolcs legutóbbi verseskötete.
Nem arról van szó, mint Nyugat-Európában, hogy megírsz egy gyerekkönyv-sorozatot, és kész is a siker – mondja lapunknak Miklya Luzsányi Mónika. Az írónőnek nemrég jelent meg a Móra kiadónál disztópiája. Interjú!
Petőfi kálváriája iskolarendszerünkben szánalmas és megalázó. Mert minél korszerűbb és életszerűbb egy irodalmár a maga korában, annál idegenebb a mai olvasónak, aki annyiban mindenesetre már egy történelem utáni kor gyermeke, hogy történelmi érzékét tökéletesen elveszítette.