Angela Merkel szerint Afganisztán esetében nem szabad elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat. A német külügyminiszter úgy látja, „rosszul ítélték meg a helyzetet”. Több ország is mentőakcíót indított Kabulba, ám az amerikai hadsereg ideiglenesen lezárta a főváros repterét az ott kialakult káosz miatt. Frissülő összefoglalónk.
A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben. A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat.
Jelezte: elképzelhető, hogy összehívnak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelynek egyik fő témája éppen az afgán menekülteket befogadó térségbeli országok támogatása lehet. Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében „Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”. Afganisztán esetében gyorsabban kell lépni, és gyorsabban támogatni kell a környező országokat – fejtette ki a német kancellár.
„Rosszul ítéltük meg a helyzetet”
„Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról. Heiko Maas tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról „rendkívül fájdalmas” és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek. Ezek a felvételek is azt mutatják, hogy a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet.
Senki nem tudta megjósolni, hogy „az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt” – mondta a miniszter. „Mi sem láttuk mindezt előre, és egy ilyen napon, mint ez a mai, az őszinteség is azt parancsolja, hogy ezt a legteljesebb mértékben beismerjük” – emelte ki a német diplomácia vezetője.
Kifejtette, hogy a téves helyzetértékelés ügyét fel kell majd dolgozni, de egyelőre a Kabulban rekedt emberek kimentésére kell összpontosítani. Ismertette: elindult a német hadsereg (Bundeswehr) légi művelete, amely azt célozza, hogy a lehető legtöbb embert kimentsék Kabulból a német állampolgárok, afgán munkatársaik és közvetlen családtagjaik közül. Eddig 2500 ilyen afgán állampolgárnak adtak ki vízumot, és 1900-at már elszállítottak az országból – közölte.
A hétfőn indított mentőakciót amerikai támogatással folytatják. A munkában részt vesz a kabuli német nagykövetség dolgozóinak egy szűk csoportja, amely a külképviselet működőképességének fenntartásáért az afgán fővárosban maradt és kitelepült a repülőtérre – mondta Heiko Maas. Közölte, hogy az EU-s külügyminiszterek tanácsa kedden rendkívüli ülést tart az afganisztáni helyzet megvitatására. A német légierő (Luftwaffe) négy szállítógéppel – három Airbus A400M, és egy Airbus A400M típusú repülővel – igyekszik kimenteni embereket Kabulból.
A tervek szerint az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe szállítják majd a németeket és a tálibok bosszúja elől menekülő helyi segítőiket, illetve családjukat. A kimentettek charterjáratokkal jutnak majd az üzbég fővárosból Németországba. Német hírportálok értesülései szerint az első német szállítógép – egy A400M-es – hétfő délután érkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt. Ezért a repülőtér felett köröz, arra vár, hogy az amerikai egységek kiürítsék a leszállópályát, amelyet elleptek a Kabulból távozni igyekvő emberek.
Belga és holland légi mentés
A belga honvédelmi minisztérium légi eszközöket, többek között nagyméretű teherszállító repülőgépeket helyezett készenlétbe, hogy segítse a kabuli nemzetközi repülőtérről történő evakuálási műveleteket – jelentette hétfő délután a La Libre című belga hírportál Ludivine Dedonder, védelmi miniszter bejelentésére hivatkozva. Bejelentésében a miniszter azt is közölte: azoknak az afgán állampolgároknak, akik a belga csapatokat és külszolgálatot segítették, lehetőségük van arra, hogy a belga képviseleten jelentkezzenek segítségért. Hangsúlyozta, hogy ezeket az embereket más nemzetek is foglalkoztatták, így más országba is kérhetnek menekültvízumot.
A belga külügyminisztérium szerint az elmúlt 24 órában 47, Afganisztánban tartózkodó belga állampolgár fordult a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban lévő belga nagykövetséghez. „Mivel Kabulban nincs belga diplomáciai képviselet, a konzuli segítségnyújtás biztosítása nagyon nehéz, csaknem lehetetlen. Azon dolgozunk nemzetközi partnereinkkel, hogy megtaláljuk a lehető leghatékonyabb megoldásokat” – közölte a belga védelmi minisztérium.
Mark Rutte, Hollandia ügyvivő miniszterelnöke úgy nyilatkozott a helyi sajtónak, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a kabuli holland nagykövetség munkatársai, az afgán tolmácsok és „mások, akik védelmet érdemelnek” kijussanak Afganisztánból. Múlt héten a kormány még úgy nyilatkozott, hogy nem tervez menedéket nyújtani azoknak az afgánoknak, akik az Afganisztánban állomásozó holland csapatokat segítették, mivel ez „a menedékkérelmek ellenőrizhetetlen megnövekedéséhez” vezetne. Ank Bijleveld holland védelmi miniszter hétfőn azt közölte, hogy a tárca egy több járatból álló légihidat bocsátott rendelkezésre a holland állampolgárok hazatelepítéséhez.
Akcióban a csehek is
Csehország már megkezdte állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, a cseh hadsereg első különrepülőgépe 46 személlyel a fedélzetén hétfőn reggel érkezett Prágába. A repülőgép délben vissza is indult Afganisztánba, de miután az amerikaiak időközben lezárták a kabuli nemzetközi repülőteret, a gép kénytelen volt Bakuban landolni – közölte a cseh külügyminisztérium. A különrepülőgép most az azeri fővárosban várakozik, s továbbindulása a kabuli helyzet függvénye.
Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter szerint a mentőakció azonnal folytatódni fog, amint azt a helyzet lehetővé teszi. Azt, hogy hány cseh állampolgárt kell hazahozni Afganisztánból, a prágai hatóságok nem közölték. Lubomír Metnar védelmi miniszter hétfői nyilatkozatában nagyon komolynak minősítette az afganisztáni helyzetet, és hangsúlyozta, a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb minél több embert tudjon kimenekíteni Afganisztánból, amely most már szinte teljes mértékben a tálibok ellenőrzése alá került.
Csehország biztonsági okokból már vasárnap a kabuli nemzetközi repülőtérre menekítette az afgán fővárosban dolgozó diplomatáit és családtagjaikat, ahol a cseh katonai rendőrség felügyelete alatt vannak. Prágai értesülések szerint az Afganisztánban dolgozó csehek döntő része szintén a kabuli repülőtéren tartózkodik.
A cseh kormány már korábban úgy döntött, hogy támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők által 2001-től kezdődően megszállt országban. A programról, amely anyagi segítséggel és szükség esetén menedéknyújtással is számol, két hete döntött a cseh kormány. Andrej Babis cseh kormányfő az ülés utáni sajtóértekezleten azt mondta: bizalmas anyagról van szó, ezért részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra. A cseh sajtóban megjelent bizalmas értesülések szerint mintegy 30-50 emberről és családtagjaikról van szó.
A külügyminisztérium közölte, hogy az érintett afgánokkal folyamatos kapcsolatban vannak, és többségük szintén a repülőtéren tartózkodik. Konkrétabb információkat nem közöltek. Jan Hamácek belügyminiszter bejelentette: a kormány képviselői kedden találkoznak a regionális elöljárókkal és megtárgyalják, hogy mely régió hány afgán menekültet tud befogadni és megfelelő módon elhelyezni. Hamácek szerint több régió már megtette konkrét ajánlatait, s ezeket kell most összehangolni és pontosítani.
Románia is különgépet küld
Románia katonai repülőgépet küld Kabulba, hogy kimenekítse azokat a román állampolgárokat, akiknek még nem sikerült elhagyniuk Afganisztánt – közölték hétfőn a bukaresti hatóságok. Florin Citu miniszterelnök szerint a bukaresti külügyminisztériumban alakult válságstáb 35, a térségben rekedt román állampolgárról tud. A román kormányfő felkért minden, még a kritikus térségben tartózkodó román állampolgárt, hogy vegye fel a kapcsolatot Románia pakisztáni külképviseletével, és azonnal hagyja el Afganisztánt. Citu szerint a Kabulban rekedt román állampolgárok jelenleg biztonságban vannak, hazatérésüket pedig egy hamarosan induló NATO-géppel, vagy egy értük küldendő román katonai géppel próbálják megoldani.
Nem sokkal később az elnöki hivatal közölte: a kormányfő kezdeményezésére Klaus Johannis államfő hétfőn elrendelte, hogy a román légierő „vállaljon szerepet” az Afganisztánban rekedt román állampolgárok kimenekítésében.
Az Afganisztánból Kijevbe menekített afgán állampolgárok közül kilencen menedéket kértek Ukrajnában – közölte hétfőn Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője. Demcsenko az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy hétfőre virradó éjjel egy repülőgép, 79 fővel a fedélzetén megérkezett Kabulból az ukrán főváros egyik repülőterére. A kimenekítettek között vannak ukránok, fehéroroszok, tádzsikok, horvátok és hollandok, többségük viszont afgán állampolgár.
A szóvivő szavai szerint az afganisztáni állampolgárok közül néhányan már rendelkeznek Ukrajnában tartózkodási engedéllyel, kilencen menekültstátuszért folyamodtak Ukrajnához, egy részük pedig tovább repült a világ más városaiba, főként Isztambulba, Párizsba és Szófiába. „Azokat, akiknek nincs rokonuk az országban vagy nem volt hová továbbutazniuk Ukrajnából, átadtuk a migrációs szolgálat munkatársainak. A hivatal képviselői gondoskodnak ezután ukrajnai elhelyezésükről, illetve az országban való tartózkodásukkal kapcsolatos teendőkről” – fejtette ki Demcsenko.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Twitteren közölte, hogy az Afganisztánban fokozódó erőszak miatt egy ukrán repülőgépen csaknem 80 embert evakuáltak Kabulból. Hangsúlyozta: Kijev minden erőfeszítést megtesz, hogy biztonságban hazatárjenek Afganisztánból Ukrajna polgárai. Közölte, hogy vasárnap több mint harminc ukránt menekítettek ki Kabulból, akik – mint fogalmazott – hamarosan biztonságban lesznek. Az Ukrajinszka Pravda pontosította, hogy az éjjel Kijevbe érkezett gépen azokat az ukránokat és más állampolgárságúakat menekítették ki Afganisztánból, akik sürgős evakuálást kértek. Az ukrán külügyminisztérium adatai szerint még legfeljebb ötven ukrán állampolgár maradt Afganisztánban.
Az oroszok szerint nyugalom van Kabulban
A tálibok őrséget állítottak fel a kabuli orosz nagykövetség körül, és szavukat adták, hogy a diplomaták haja szála sem fog görbülni – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja, a moszkvai külügyminisztérium második ázsiai osztályának igazgatója hétfőn, az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva. „Viszonylag nagy nagykövetségünk van Afganisztánban, körülbelül száz emberrel. A személyzetünk egy részét szabadságra küldjük, vagy más módon evakuáljuk, hogy ne legyen túl nagy a jelenlétünk” – nyilatkozott.
Kabulov szerint Kabulban „abszolút nyugodt a helyzet”, amit nem kell összekeverni a főváros repülőterén az amerikaiak hibájából kialakult helyzettel. Rámutatott: a radikális iszlamista szervezet legfelső vezetése utasította a tálib fegyvereseket, hogy ne bántsák a lakosságot. Mint mondta, kabuli képviseletükre még nem érkezett be evakuálási kérelem a helyben élő orosz állampolgároktól.
Zamir Kabulov közölte: nem tart attól, hogy Afganisztánban második Iszlám Állam jöhet létre, mert a gyakorlatban tapasztalta, hogy a tálibok „könyörtelenül harcoltak” a terrorszervezet ellen és nem voltak elnézőek vele, mint az Egyesült Államok, a NATO és az elmenekült afgán kormány. Ugyanakkor leszögezte, hogy Moszkva nem fog kapkodni a tálibok elismerésével. „Figyelemmel kísérjük majd, hogy a közeljövőben mennyire felelősségteljesen kormányozzák az országot, s ennek alapján az orosz vezetés le fogja vonni a szükséges következtetéseket” – mondta.
Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése szükséges ahhoz, hogy a tálib mozgalom lekerüljön a terrorista szervezetek listájáról Oroszországban. Elismerte, hogy Moszkvát meglepetésként érte, hogy a tálibok elfoglalták Kabult, mert Oroszország azt hitte, az afgán hadsereg egy ideig ellen fog állni. „De úgy tűnik, túlságosan optimisták voltunk az amerikaiak és a NATO által kiképzett fegyveres erők minőségének megítélésében. Mindannyian megadták magukat az első lövésnél” – fogalmazott Kabulov. Hangot adott azon véleményének, miszerint az a narratíva, hogy Afganisztán előzetes forgatókönyv alapján került ilyen hirtelen a tálibok kezére, csupán az amerikaiak kudarcát próbálja elrejteni. Kabulov a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifejezte Moszkva abbéli megelégedettségét, hogy a hatalomváltás Kabulban békés módon, „egyetlen lövés nélkül” zajlott le. Azt mondta, a tálibokat régóta „megegyezésre képesebbnek” tartotta a kabuli kormánynál.
A kabuli orosz nagykövetségen a TASZSZ orosz hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy Asraf Gáni afgán elnök bankókkal megrakodott helikopteren menekült el Afganisztánból. „Négy autót tömtek meg pénzzel, a pénz egy részét a helikopterbe próbálták meg begyűrni. Nem fért be minden és a pénz egy része a repülőtéren maradt” – mondta a névtelenül nyilatkozó orosz diplomata.
(MTI)
